Donald Trump nem volt hajlandó aláírni az új amerikai lakhatási törvényt, a jogszabály mégis automatikusan életbe lépett. A csomag egyik meglepő pontja 2030 végéig megtiltja a Federal Reserve-nek, hogy digitális dollárt vezessen be. A kriptopiac örülhet, a történet azonban tartogat néhány politikai csavart.
Aláírás nélkül is törvény lett
Az Egyesült Államokban egy törvényjavaslat akkor is hatályba léphet, ha az elnök nem írja alá. Amennyiben tíz napig nem történik semmi, és közben a Kongresszus tovább ülésezik, a jogszabály automatikusan törvénnyé válik.
Pontosan ez történt a 21st Century ROAD to Housing Act esetében.
Trump korábban azt közölte, hogy tiltakozásból nem írja alá a lakhatási csomagot, mert a Szenátus nem fogadta el az általa támogatott választási törvényt. Hivatalos vétót azonban nem emelt, így a tíznapos határidő lejártával a jogszabály életbe lépett.
A csavar az, hogy a lakhatási törvénybe egy, az ingatlanpiachoz alig kapcsolódó rendelkezést is elrejtettek: az amerikai jegybank nem bocsáthat ki központi banki digitális valutát, vagyis CBDC-t.
A kriptoipar régóta harcolt a digitális dollár ellen
A tiltás 2030. december 31-ig marad érvényben. Addig a Federal Reserve sem közvetlenül a lakosság számára, sem bankokon vagy más közvetítőkön keresztül nem indíthat el digitális dollárt.
Egy ilyen projekt csak akkor kezdődhetne el, ha azt a Kongresszus külön engedélyezné.
A CBDC ellenzői évek óta azzal érvelnek, hogy egy jegybanki digitális pénz túl nagy rálátást adhatna az államnak az emberek pénzügyi szokásaira. Tom Emmer republikánus képviselő korábban egyenesen „a végső megfigyelési eszköznek” nevezte a központi banki digitális valutát.
A digitális dollár tiltását önálló törvényként többször is megpróbálták elfogadtatni, ezek a kezdeményezések azonban rendre elakadtak a Szenátusban. A támogatók ezért végül egy népszerű, kétpárti lakhatási csomaghoz csatolták a rendelkezést.
A taktika bevált.
Digitális dollár és stabilcoin: nem ugyanaz
A jegybanki digitális dollár nem azonos az olyan kriptós dollártokenekkel, mint az USDT vagy az USDC.
A stabilcoinokat magáncégek, például a Tether és a Circle bocsátják ki. Egy amerikai CBDC mögött viszont maga a Federal Reserve állna, ezért közvetlenül versenyezhetne a privát digitális dollárokkal.
Ez az egyik oka annak, hogy a kriptoipar ennyire határozottan ellenezte a bevezetését.
A stablecoinok az ágazat egyik legnagyobb üzletévé váltak. Kibocsátóik dollárt, amerikai állampapírokat és más likvid eszközöket tartanak a tokenek fedezeteként, az ezekből származó kamat pedig jelentős bevételt termelhet.
Egy hivatalos, államilag garantált digitális dollár könnyen elszívhatta volna a felhasználók egy részét az USDT-től, az USDC-től és más stablecoinoktól.
A mostani tilalom ezért nemcsak politikai, hanem komoly üzleti győzelem is a kriptoszektor számára.
A Fed amúgy sem sietett a CBDC-vel
A törvény rövid távon valószínűleg nem változtat sokat, mivel a Federal Reserve korábban sem készült aktívan digitális dollár bevezetésére.
Jerome Powell már 2024-ben arról beszélt, hogy a Fed „közel sincs” egy CBDC kibocsátásához, és kongresszusi felhatalmazás nélkül nem is indítana ilyen projektet.
Trump 2025 januárjában egy elnöki rendelettel szintén megtiltotta a szövetségi szerveknek a digitális dollár fejlesztését vagy népszerűsítését.
A mostani törvény valódi jelentősége ezért a tartósságában rejlik. Egy elnöki rendeletet a következő elnök könnyedén visszavonhat, egy kongresszusi törvény módosítása viszont jóval nehezebb.
A CBDC-tilalom így akkor is érvényben maradhat, ha később más politikai vezetés költözik a Fehér Házba.
Trump bojkottja a nagy kriptotörvényt is elérheti
A történetnek van egy kevésbé kedvező oldala is.
Trump azt mondta, hogy addig nem ír alá új törvényeket, amíg a Kongresszus nem fogadja el az általa támogatott választási szabályozást. Ez problémát okozhat a Digital Asset Market CLARITY Act számára is.
A CLARITY Act az amerikai kriptoipar egyik legfontosabb törvényjavaslata. Célja, hogy tisztázza a digitális eszközök jogi besorolását, valamint a SEC és a CFTC közötti felügyeleti hatásköröket.
Ha a javaslat eljut Trump asztalára, de az elnök nem írja alá, ismét elindulhat a tíznapos visszaszámlálás. Elméletileg ez a törvény is automatikusan hatályba léphet, de csak akkor, ha a Kongresszus közben ülésezik.
Ez meglehetősen bizonytalan út lenne az Egyesült Államok történetének egyik legfontosabb kriptopiaci szabályozásához.
Amerika kiszáll a CBDC-versenyből
Miközben az Egyesült Államok jegeli a digitális dollárt, más gazdasági nagyhatalmak tovább haladnak a saját projektjeikkel.
Kína folyamatosan bővíti a digitális jüan használatát, Európa pedig a digitális euró bevezetését készíti elő. Ezek a fejlesztések hosszabb távon átalakíthatják a nemzetközi fizetéseket és a globális pénzügyi infrastruktúrát.
Amerika ezzel legalább 2030 végéig háttérbe lép a jegybanki digitális pénzek versenyében.
A kriptocégek és a stablecoin-kibocsátók ezt most győzelemként könyvelhetik el. Hosszabb távon azonban még kérdéses, hogy a digitális dollár elutasítása mennyire befolyásolja majd az Egyesült Államok szerepét a globális pénzügyi rendszerben.
