Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatójának véleménycikke
Az Egyesült Államokban javasolt CLARITY Act az egyik legfontosabb szabályozási fejleménnyé válhat a digitális eszközök piacán. A fókusz ma már nem azon van, hogy létezhet-e a kripto, hanem azon, hogyan működhetnek a digitális eszközpiacok egy hivatalos pénzügyi keretrendszeren belül. A jogszabály többek között a tőzsdei regisztrációra, a letétkezelési szabványokra, az ügyfélvagyon elkülönítésére, a stablecoinok felügyeletére, valamint az SEC és a CFTC közötti hatáskörök tisztázására fókuszál.
A politikai időzítés kulcsszerepet játszhat abban, hogy az Egyesült Államok a szabályozott digitális pénzügyi infrastruktúra vezetőjévé válik-e, vagy továbbra is széttagolt marad az állami és szövetségi szabályozások között. Amennyiben a törvény nem halad előre érdemben augusztus előtt, a 2026-os elfogadás esélye 35% alá csökkenhet, mivel a választási kampányok kerülnek előtérbe. Ez tovább növelheti a bizonytalanságot az engedélyezés, a letétkezelés és a kereskedési infrastruktúra területén.
Ha azonban a szabályozás még augusztus előtt előrelép, a szabályozott amerikai kriptokereskedelmi aktivitás 2026 végére akár 3-5-szörösére is nőhet az intézményi szereplők gyorsuló belépésének köszönhetően.
A világosabb szabályozási környezet a stabilcoinok elterjedését is gyorsabban felpörgetheti, mint ahogy azt jelenleg a piac várja. A stablecoin-szektor jelenleg körülbelül 320 milliárd dollárt ér, de 2026 végére akár az 1 billió dolláros piacméretet is elérheti, amennyiben a bankok, fizetési szolgáltatók és vállalatok tovább integrálják a stablecoinokat treasury management, nemzetközi elszámolások és 24/7 fizetési infrastruktúrák területén. A stablecoinok egyre inkább túlmutatnak a kriptokereskedésen, és új pénzügyi infrastruktúraként funkcionálnak.
Ha a letétkezelésre, a befektetői jogokra és az elszámolásra vonatkozó keretrendszerek tovább fejlődnek, az onchain eszközök a következő évtizedben akár a globális szabályozott pénzügyi eszközök közel 10%-át is képviselhetik.
Ez egy 3,5 billió dolláros alapforgatókönyvet jelent, amely erősebb intézményi elfogadás mellett akár a 10 billió dollárt is elérheti. A tokenizáció már most megjelent az állampapírpiacokon, a private credit szektorban, az ingatlanpiacon és az intézményi fedezetkezelésben is.
