A Bitcoin árfolyam ismét 85 ezer dollár fölé kapaszkodott, miután néhány nap alatt látványos fordulat következett be a kriptopiacon. Anthony Scaramucci, a SkyBridge Capital alapítója szerint a háttérben nem elsősorban az amerikai CLARITY Act körüli szabályozási várakozások állnak, hanem az amerikai pénzügyminisztérium hosszú lejáratú állampapírpiacot támogató lépései.
A magyarázat első hallásra egyszerű: ha a kötvénypiac stabilizálásához egyre aktívabban kell hozzányúlni, egy korlátozott kínálatú eszköz, például a Bitcoin vonzóbbá válhat. A valóság azonban összetettebb. A rali mögött egyszerre jelenik meg a kötvénypiaci feszültség, a short pozíciók kényszerzárása, a makrogazdasági környezet és a kriptoszabályozás alakulása.
Bitcoin árfolyam: erős felpattanás, de még nem teljes trendforduló
A Bitcoin a cikk készítésekor nagyjából 85 500–85 700 dollár körül kereskedik. A CoinDesk adatai szerint a piaci kapitalizáció körülbelül 1,72 billió dollár, míg a forgalomban lévő mennyiség hozzávetőleg 20,09 millió BTC. A protokoll maximális kínálata 21 millió bitcoin.
A szeptember 15-i körülbelül 75 600 dolláros árhoz képest a Bitcoin nagyjából 13–14%-kal került feljebb, attól függően, hogy pontosan melyik napon belüli árfolyamot használjuk kiindulópontként. Emiatt az eredeti forrásban szereplő százalékokat érdemes időbélyeggel együtt kezelni: a kriptodevizák folyamatos kereskedése miatt néhány órás eltérés is érezhetően módosíthatja a teljesítményszámokat.
A hosszabb távú kép ugyanakkor jóval kevésbé egyértelmű. A Yahoo Finance szerint 2025. szeptember 22-én a Bitcoin 112 748 dollár körül zárt. A jelenlegi 85–86 ezer dolláros ár ehhez képest körülbelül 24%-os éves visszaesésnek felel meg. 2026. január 1-jén pedig 88 732 dollár körüli záróárat jegyeztek, vagyis a Bitcoin az év elejéhez képest továbbra is néhány százalékos mínuszban van.
Ez fontos különbség. A mostani emelkedés jelentős, de önmagában még nem bizonyítja, hogy egy tartós új bikapiaci ciklus kezdődött. Egyelőre inkább egy korábbi gyenge időszakból történő erőteljes kilábalásról beszélhetünk.
Scaramucci szerint Bessent kötvénypiaci lépése a fontosabb katalizátor
Anthony Scaramucci a CNBC Squawk Box műsorában azt állította, hogy a befektetők elsősorban Scott Bessent pénzügyminiszternek az amerikai hozamgörbe hosszú végét érintő lépéseire reagáltak.
A kijelentés hátterében valóban van kézzelfogható pénzügyminisztériumi intézkedés.
Az amerikai Treasury augusztus 19-én bejelentette, hogy szeptember 9-től legalább megduplázza a hosszú lejáratú nominális állampapírok likviditását támogató visszavásárlási műveleteinek maximális méretét. A 10–20 éves és 20–30 éves lejárati szegmensben az egy műveletre jutó korábbi 2 milliárd dolláros plafont legalább 4 milliárd dollárra emelték. A módosítás a jelenlegi visszafizetési negyedév végéig, november 4-ig marad érvényben.
A Treasury hivatalos indoklása ugyanakkor óvatosabb Scaramucci értelmezésénél. A pénzügyminisztérium likviditástámogatásról beszél, és nem arról, hogy konkrét szinten szeretné rögzíteni vagy leszorítani a hosszú hozamokat.
Ez nem pusztán nyelvi különbség.
A kötvénypiaci likviditás azt jelenti, hogy nagyobb mennyiségű állampapírt is viszonylag könnyen lehet megvenni vagy eladni anélkül, hogy az ügylet aránytalanul nagy árfolyammozgást okozna. A Treasury visszavásárlásai javíthatják ezt a működést, különösen a kevésbé likvid, régebben kibocsátott kötvényeknél.
Scaramucci ennél tovább megy: szerinte már maga a beavatkozás szükségessége is üzenet a piacnak arról, hogy a hosszú hozamok emelkedése problémává kezd válni.
Miért fontos a 10 és 30 éves amerikai állampapír hozama?
A Bitcoin számára első látásra távolinak tűnhet, hogy mi történik egy 30 éves amerikai államkötvénnyel. Valójában a kapcsolat nagyon fontos.
Az amerikai állampapírok hozama lényegében a globális pénzügyi rendszer egyik alapvető referenciaára. Ha a hosszú lejáratú állampapírok hozama emelkedik, drágábbá válhat a vállalatok és háztartások finanszírozása, nőhet a részvényekre alkalmazott diszkontráta, és a kockázatos eszközöknek egyre magasabb hozamú, viszonylag alacsony kockázatú alternatívával kell versenyezniük.
Szeptember 1-jén az amerikai Treasury hivatalos adatai szerint a tízéves állampapír hozama 4,79%, a harmincévesé 5,27% volt. Szeptember 21-re a tízéves hozam 4,96%-ra, a harmincéves pedig 5,29%-ra került. A húszéves hozam eközben 5,33%-on állt.
Vagyis a hozamgörbe hosszú vége szeptember során valóban nyomás alatt maradt.
Különösen érdekes a két- és tízéves állampapír közötti különbség. Augusztus 21-én a kétéves hozam 4,24%, a tízéves 4,74% volt, ami 0,50 százalékpontos, vagyis 50 bázispontos különbség. Szeptember 21-re a két érték 4,76%, illetve 4,96% lett, így a különbség mindössze 20 bázispontra szűkült.
Ez a hozamgörbe laposodását jelenti: a rövidebb lejáratú hozamok gyorsabban közelítenek a hosszúakhoz.
A kép ráadásul azért összetett, mert a Federal Reserve szeptember 16-án 25 bázisponttal 3,75–4,00%-ra emelte az irányadó kamatsávot, és közleményében továbbra is emelkedett inflációról beszélt. Ez nem klasszikus, széles körű monetáris lazításra utal.
A Bitcoin tehát jelenleg olyan környezetben emelkedik, ahol a pénzügyi feltételek bizonyos területeken továbbra is kifejezetten szigorúak.
A Treasury visszavásárlása nem ugyanaz, mint a Fed pénznyomtatása
A Scaramucci-féle értelmezés egyik legfontosabb pontját érdemes különválasztani a gyakran használt „likviditás érkezik a piacra” narratívától.
A Treasury kötvény-visszavásárlási programja nem azonos a Federal Reserve mennyiségi lazításával, vagyis a QE-vel.
A QE során a jegybank mérlege bővül: a Fed értékpapírokat vásárol, és ezzel jegybankpénzt juttat a pénzügyi rendszerbe. A Treasury ezzel szemben az államadósság kezelésének részeként vásárol vissza egyes állampapírokat, miközben saját finanszírozási igényeit más kibocsátásokkal fedezi.
Ezért önmagában abból, hogy a Treasury több hosszú lejáratú kötvényt vásárol vissza, nem következik automatikusan új dollárlikviditás létrejötte.
Scaramucci tézise inkább pszichológiai és makrogazdasági jellegű: ha a kötvénypiac működésének fenntartása érdekében egyre aktívabb adósságkezelés szükséges, egyes befektetők hosszabb távon nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak a ritka eszközöknek.
Innen kerül képbe a Bitcoin 21 milliós maximális kínálata.
A Bitcoin kínálata algoritmikusan korlátozott, és az új érmék kibocsátási üteme a körülbelül négyévente bekövetkező felezésekkel fokozatosan csökken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az árfolyamnak automatikusan emelkednie kell. A kereslet, a dollár likviditása, a tőkeáttétel, a szabályozás és a befektetői kockázatvállalás ugyanúgy döntő tényező.
Short squeeze is hajtotta a Bitcoin raliját
A kötvénypiaci történet mellett van egy jóval közvetlenebb magyarázat is a Bitcoin hirtelen gyorsulására: a short squeeze.
Short pozíció esetén a kereskedő az árfolyam esésére számít. Ha azonban a Bitcoin ára emelkedni kezd, a veszteséges tőkeáttételes pozíciók egy részét a tőzsdék automatikusan lezárhatják. Ehhez Bitcoint kell visszavásárolni, ami további keresletet generál. Az így létrejövő újabb emelkedés további short pozíciókat sodorhat likvidálásba.
Ezt nevezzük short squeeze-nek.
A CoinDesk szeptember 22-i adatai szerint az előző 24 órában több mint 1 milliárd dollárnyi kriptopozíciót likvidáltak, amelyből körülbelül 844 millió dollár short pozíció volt. A Bitcoinhoz köthető likvidálások megközelítették a 608 millió dollárt.
Ez jelentős méret.
Egyben fontos figyelmeztetés is. A short squeeze képes nagyon gyors árfolyam-emelkedést létrehozni, de a kényszerű vásárlás nem ugyanaz, mint a tartós, fundamentális spot kereslet.
A spot piac az a piac, ahol magát az eszközt vásárolják meg azonnali elszámolással, szemben például a határidős vagy perpetual derivatív pozíciókkal.
Ha a short pozíciók nagy részét már lezárták, a további emelkedéshez új vásárlókra van szükség. Emiatt a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a derivatív piac által gerjesztett lendületet követi-e tartós spot kereslet.
Miért nem tartja Scaramucci döntő tényezőnek a CLARITY Actet?
Scaramucci szerint a Digital Asset Market Clarity Act sokkal közvetlenebbül érintheti a tokenizációt és az úgynevezett Layer 1 hálózatokat, mint magát a Bitcoint.
A Layer 1, vagy első rétegű hálózat olyan önálló blokkláncot jelent, amely saját konszenzusmechanizmussal működik. Ilyen például a Bitcoin, az Ethereum vagy a Solana, bár ezek felhasználási területe jelentősen különbözik.
A tokenizáció ezzel szemben hagyományos vagy digitális eszközök – például részvények, kötvények, alapok vagy más tulajdonjogok – blokkláncon reprezentált tokenekké alakítását jelenti.
A CLARITY Act célja az amerikai digitáliseszköz-piac szabályozási kereteinek pontosítása, többek között a SEC és a CFTC hatásköreinek rendezésével. A javaslat azonban jelenleg nem tekinthető biztos, közeli katalizátornak.
Az amerikai szenátusban szeptember 15-én a törvénytervezet további tárgyalását lehetővé tevő cloture indítvány 49–50 arányban elbukott, miközben elfogadásához háromötödös többségre lett volna szükség. A jogalkotási folyamat így megtorpant, bár formálisan nem feltétlenül zárult le véglegesen.
A SEC elnöke augusztusban még azt hangsúlyozta, hogy a kongresszusi törvényalkotást továbbra is nélkülözhetetlennek tartja a tartós kriptoszabályozási keretek kialakításához.
Scaramucci ezért részben joggal választja külön a Bitcoin rövid távú árfolyamát és a CLARITY Act sorsát. Ettől azonban a jogszabály nem lenne jelentéktelen a Bitcoin számára.
A szabályozási egyértelműség közvetetten befolyásolhatja a kriptotőzsdéket, a letétkezelést, az intézményi kereskedést és a digitális eszközök köré épülő pénzügyi infrastruktúrát. Vagyis egy ilyen törvény Bitcoinra gyakorolt hatása valószínűleg kevésbé közvetlen, mint számos altcoin vagy tokenizációs projekt esetében, de nem nulla.
Bitcoin, tokenizáció és a közvetítők szerepe
Scaramucci egy technológiai érvet is megfogalmazott: szerinte ha egy új rendszer érdemben jobb a meglévőnél, hosszú távon az intézményi ellenállás ellenére is terjedni kezd.
Példaként az Ubert említette, és arról beszélt, hogy egy szeptemberi Bitcoin-eladásából származó pénz mintegy tíz perc alatt megjelent JPMorgan-számláján.
Az ilyen példák ugyanakkor nem bizonyítják önmagukban, hogy a blokklánc minden pénzügyi folyamatban gyorsabb vagy hatékonyabb. A tranzakció tényleges útja több rendszert is érinthet: kriptotőzsdét, letétkezelőt, banki elszámolást és hagyományos fizetési infrastruktúrát.
A tokenizáció egyik fő ígérete valóban az elszámolási idő csökkentése és bizonyos közvetítői rétegek automatizálása.
A tranzakciós véglegesség, vagy finality azt jelenti, hogy mikortól tekinthető egy tranzakció visszafordíthatatlannak és véglegesen elszámoltnak. Egy jól megtervezett tokenizált rendszer egyes folyamatokat gyorsíthat, de továbbra is megmaradnak a jogi, letétkezelési, technológiai és kiberbiztonsági kockázatok.
Ezért a tokenizáció térnyerése és a Bitcoin befektetési narratívája összefügghet, de két külön történetről van szó.
Három lehetséges forgatókönyv a Bitcoin számára
A jelenlegi rali után egyetlen biztos célár kijelölése félrevezető lenne. Érdemesebb három lehetséges forgatókönyvet vizsgálni.
Optimista forgatókönyv: a short squeeze után tartós spot kereslet jelenik meg, a Bitcoin megtartja a visszaszerzett hosszabb távú technikai szinteket, miközben a Treasury-piac stabilizálódik és a globális kockázatvállalási hajlandóság fennmarad. Ebben az esetben a 87–90 ezer dolláros térség tartós áttörése újabb momentumot teremthet. Ez nem célár, hanem olyan ársáv, amelyet jelenleg a piaci szereplők kiemelten figyelnek.
Semleges forgatókönyv: a kényszerű shortzárásokból származó vásárlás kifullad, miközben új spot kereslet csak fokozatosan jelenik meg. Ebben az esetben egy szélesebb, például 78–88 ezer dollár közötti konszolidáció sem lenne meglepő. A CoinDesk szerint a Bitcoin nemrég visszakerült az 50 hetes mozgóátlaga fölé, amely szeptember 21-én körülbelül 78 115 dollárnál húzódott.
Negatív/kockázati forgatókönyv: az amerikai hozamok ismét gyorsan emelkednek, erősödik a dollár, csökken a globális kockázatvállalás, vagy a túlzott tőkeáttétel ezúttal long pozíciók likvidálási hullámát indítja el. A 78 ezer dollár körüli térség elvesztése, majd a 75–76 ezres zóna ismételt tesztje arra utalhatna, hogy a mostani emelkedés elsősorban short squeeze volt, és még nem alakult ki tartós trendfordulat.
A három forgatókönyv közül egyik sem tekinthető biztos előrejelzésnek. A Bitcoin rövid távú árfolyama rendkívül érzékeny a tőkeáttételes pozicionálásra, a kamatpiacra és a befektetői hangulatra.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a Cboe VIX index szeptember 21-én mindössze 14,87 ponton állt. A VIX az S&P 500 opcióiból számított, következő nagyjából 30 napra várt részvénypiaci volatilitást méri. Az alacsony érték arra utal, hogy a részvénypiaci szereplők akkor nem áraztak szélsőséges rövid távú félelmet, bár ez természetesen nem közvetlen kriptopiaci mutató.
Mit érdemes figyelni a következő hetekben?
Scaramucci elmélete tehát részben tesztelhető.
Ha a hosszú amerikai hozamok stabilizálódása vagy csökkenése mellett a Bitcoin továbbra is erős marad, miközben tartós spot kereslet épül ki, az támogatná azt az értelmezést, hogy a makrogazdasági és kötvénypiaci környezet fontos szerepet játszik a mozgásban.
Ha viszont a Bitcoin emelkedése gyorsan kifullad a short pozíciók likvidálása után, akkor valószínűbbé válik, hogy a rali jelentős része pozicionálási esemény volt.
A legfontosabb követendő tényezők ezért a 10 és 30 éves amerikai állampapírhozamok, a Fed következő lépései, a derivatív piac tőkeáttétele és finanszírozási rátái, a spot kereskedési volumen, valamint az amerikai kriptoszabályozás további alakulása.
Scaramucci állításának legerősebb része talán nem az, hogy egyetlen esemény okozta volna a Bitcoin emelkedését. Sokkal inkább az, hogy a Bitcoin árfolyamát egyre nehezebb pusztán kriptopiaci hírekkel magyarázni.
A legnagyobb kriptodeviza mára szorosan kapcsolódik a globális kamatpiachoz, a dollárhoz, az intézményi tőkeáramlásokhoz és az amerikai pénzügyi rendszer működéséhez. A mostani rali éppen ezért elsősorban nem annak bizonyítéka, hogy „a Bitcoin újra bikapiacon van”, hanem annak újabb példája, hogy a Bitcoin egyre inkább globális makroeszközként viselkedik.
Gyakori kérdések
Miért emelkedett most a Bitcoin árfolyam?
Több tényező együttes hatása látható. A hosszú amerikai állampapírpiac stabilizálását célzó Treasury-lépések javíthatták a piaci hangulatot, miközben nagyszámú short pozíció kényszerzárása közvetlen vásárlási nyomást okozott.
Mi az a short squeeze?
Olyan helyzet, amikor az áresésre fogadó kereskedők veszteséges pozícióit lezárják vagy likvidálják, ami kényszerű vásárlásokat idéz elő. Ezek tovább emelhetik az árat, újabb short pozíciókat sodorva veszélybe.
A Treasury kötvény-visszavásárlása ugyanaz, mint a QE?
Nem. A Treasury visszavásárlásai elsősorban államadósság-kezelési és piaci likviditási műveletek. A QE ezzel szemben jegybanki eszközvásárlás, amely a Federal Reserve mérlegét és a jegybanki likviditást közvetlenül érinti.
Mi a CLARITY Act?
Egy amerikai digitáliseszköz-piaci törvényjavaslat, amely többek között a SEC és a CFTC szabályozási hatásköreinek tisztázását célozza. A szenátus szeptember 15-én nem tudta előrevinni a törvényjavaslatot, miután a szükséges eljárási többség nem jött össze.
Miért fontosak a kötvényhozamok a Bitcoin számára?
A magas állampapírhozamok vonzóbbá tehetik az alacsonyabb kockázatú dolláreszközöket, valamint szigoríthatják a globális pénzügyi feltételeket. A hozamok csökkenése vagy stabilizálódása ezzel szemben kedvezőbb környezetet teremthet a kockázatos eszközök számára, bár az összefüggés nem mechanikus.
Biztosan folytatódik a Bitcoin emelkedése?
Nem. A jelenlegi rali folytatódhat, konszolidációba válthat vagy vissza is fordulhat. A Bitcoin magas volatilitású eszköz, és az árfolyamot többek között a kamatok, a tőkeáttétel, a likviditás, a szabályozás és a befektetői hangulat is befolyásolja.
Jogi nyilatkozat
A cikk kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célt szolgál. Nem minősül befektetési, pénzügyi vagy kereskedési tanácsadásnak, illetve vételi vagy eladási ajánlásnak. A kriptodevizák magas kockázatú és rendkívül volatilis eszközök lehetnek; bármilyen pénzügyi döntés előtt indokolt önálló kutatást végezni és szükség esetén szakértő tanácsát kérni.
