Anthony Scaramucci szerint a Bitcoin árfolyamának gyengülése nem a hosszú távú befektetési történet végét jelzi, hanem egy kényszereladásokkal, bányászati nehézségekkel és tőkeáttételes pozíciók felszámolásával terhelt piaci szakaszt. Az egykori Fehér Házi kommunikációs igazgató öt pontban foglalta össze, miért maradt optimista. Érvei mögött valós piaci folyamatok állnak, de egyik sem bizonyítja önmagában, hogy az árfolyam már elérte a mélypontját.
Bitcoin 64 ezer dollárnál: miért fontos most Scaramucci érvelése?
Anthony Scaramucci, a SkyBridge Capital alapítója és a Goldman Sachs korábbi munkatársa 2017-ben rövid ideig Donald Trump fehér házi kommunikációs igazgatójaként dolgozott. Az elmúlt években azonban már elsősorban a Bitcoin egyik legismertebb Wall Street-i támogatójaként vált ismertté.
A 2026. június 22-én megjelent összefoglaló szerint Scaramucci egy közösségi médiás bejegyzésben öt fő okot sorolt fel, amiért továbbra is hosszú távon kedvezően ítéli meg a Bitcoint. Érvelése a programozott szűkösségre, a kényszereladásokra, az intézményi infrastruktúrára, az arannyal szembeni méretkülönbségre és a szélsőségesen negatív befektetői hangulatra épül.
A Bitcoin 2026. június 22-én körülbelül 64 300–64 500 dolláron kereskedett. A piaci kapitalizáció megközelítette az 1,29 billió dollárt, miközben az árfolyam még mindig jelentősen a 2025-ben kialakult történelmi csúcs alatt tartózkodott. A forgalomban lévő mennyiség valamivel meghaladta a 20,04 millió BTC-t.
A jelenlegi helyzet ezért különösen érdekes. A Bitcoin már nem egy néhány milliárd dolláros, kizárólag technológiai rajongók által követett kísérlet. Ugyanakkor még nem is olyan stabil, széles körben elfogadott értékőrző, mint az arany vagy az amerikai állampapírpiac. A két állapot közötti átmenetben az árfolyam egyszerre reagál a hosszú távú elfogadásra és a rövid távú likviditási sokkokra.
Scaramucci öt pontja ezért nem egyszerű árfolyamjóslat. Inkább azt a kérdést próbálja megválaszolni, hogy a jelenlegi visszaesés a Bitcoin alapvető befektetési történetének összeomlását jelzi-e, vagy csupán egy újabb fájdalmas, de átmeneti piaci tisztulást.
1. A Bitcoin kínálatát kód korlátozza
Scaramucci első érve a Bitcoin legfontosabb monetáris tulajdonságára épül: a hálózat jelenlegi szabályai szerint legfeljebb 21 millió bitcoin jöhet létre.
Ez nem egy jegybanki ígéret, egy vállalat üzleti terve vagy egy politikus által bármikor felülírható célszám. A kibocsátás ütemét a Bitcoin protokollja határozza meg. Az új érmék blokkjutalomként kerülnek forgalomba, a blokkjutalom pedig hozzávetőleg négyévente, 210 000 blokkonként megfeleződik. Ezt nevezzük felezésnek, angolul halvingnak.
A 20 046 471 BTC körüli forgalomban lévő mennyiség azt jelenti, hogy a maximális kínálat mintegy 95,46 százalékát már kibányászták. Névlegesen kevesebb mint 954 ezer új bitcoin maradt hátra, bár ezek kibocsátása az egyre kisebb blokkjutalmak miatt még több mint száz éven keresztül tart majd.
Mit jelent a „kód által biztosított szűkösség”?
A szűkösség ebben az esetben nem azt jelenti, hogy fizikailag lehetetlen lenne egy Bitcoinhoz hasonló új kriptovalutát létrehozni. Bárki lemásolhatja a nyílt forráskódot, és elindíthat egy másik hálózatot.
A lényeg az, hogy az új hálózat nem örökli automatikusan a Bitcoin bányászait, felhasználóit, likviditását, infrastruktúráját, történetét és társadalmi elfogadottságát. Hasonlóképpen, attól, hogy bárki létrehozhat egy új közösségi oldalt, még nem kapja meg automatikusan egy már működő platform teljes felhasználói hálózatát.
A 21 milliós korlát elméletileg csak a hálózat résztvevőinek széles körű konszenzusával módosítható. Egyetlen kormány, bányász vagy fejlesztő sem tudja önállóan megemelni a kínálatot úgy, hogy azt a többi teljes csomópont automatikusan elfogadja. A Bitcoin hálózatán a résztvevők saját szoftverükön keresztül ellenőrzik a szabályok betartását.
A szűkösség önmagában még nem érték
A Bitcoin támogatóinak egyik leggyakoribb hibája, hogy a korlátozott kínálatból automatikusan folyamatos árfolyam-emelkedést vezetnek le.
Egy eszköz attól még nem lesz értékes, hogy kevés van belőle. Ahhoz tartós keresletre, használhatóságra, bizalomra, likviditásra és megfelelő biztonságra is szükség van. Egy ritka, de senkit sem érdeklő tárgy ára alacsony maradhat. A Bitcoin értékét ezért nem pusztán a 21 milliós korlát, hanem a korlátozott kínálat és a potenciálisan növekvő kereslet együttesen határozza meg.
A Bitcoin optimista forgatókönyve akkor működik, ha egyre több magánszemély, vállalat, alapkezelő vagy akár állami szereplő szeretne részesedést szerezni egy olyan eszközből, amelynek hosszú távú kínálata rugalmatlan.
Már nem 37 billió dollár az amerikai államadósság
Scaramucci a bejegyzésében egy 37 billió dolláros adósságvilágot említett. A legfrissebb amerikai kincstári adatok azonban már körülbelül 39,28 billió dolláros teljes szövetségi adósságot mutattak 2026 júniusában. Vagyis az általa használt összeg inkább korábbi, kerekített hivatkozásnak tekinthető.
Az államadósság emelkedése önmagában nem bizonyítja, hogy a Bitcoin árfolyamának növekednie kell. A bikapiaci érvelés ennél összetettebb: ha az államok hosszú távon egyre több adósságot halmoznak fel, és ezt részben monetáris lazítással vagy tartósan negatív reálkamatokkal kezelik, a befektetők nagyobb érdeklődést mutathatnak a nehezen hígítható eszközök iránt.
A kapcsolat azonban nem mechanikus. Magas kamatok, erős dollár és szűk globális likviditás mellett a Bitcoin akár jelentősen is gyengülhet, még akkor is, ha az államadósság közben tovább emelkedik.
2. Kényszereladás vagy elromlott Bitcoin-történet?
Scaramucci második állítása szerint a közelmúltbeli esést nem a Bitcoin fundamentumainak összeomlása, hanem főként mechanikus eladási kényszer okozta.
Két szereplőcsoportot emelt ki: a működési költségeiket finanszírozó bányászokat és a tőkeáttételes pozíciókból kiszoruló kereskedőket.
Miért kénytelenek bitcoint eladni a bányászok?
A Bitcoin-bányászok speciális számítógépekkel versenyeznek az új blokkok létrehozásáért. Bevételük a blokkjutalomból és a tranzakciós díjakból származik, költségeik között pedig az áram, a hardver, a hűtés, az alkalmazottak, a finanszírozás és az adatközpontok fenntartása szerepel.
A bányászok tehát nem feltétlenül azért adnak el, mert elvesztették a Bitcoinba vetett hitüket. Előfordulhat, hogy egyszerűen dollárban kell kifizetniük az energiaszámlát vagy a hiteltörlesztést.
A 2026-os adatok valóban komoly nyomásra utalnak. Piaci beszámolók szerint a tőzsdén jegyzett bányászcégek több mint 32 000 BTC-t értékesítettek 2026 első negyedévében működési költségeik és beruházásaik finanszírozására. Egyes becslések szerint az iparági szereplők mintegy ötöde veszteségesen működött az aktuális ár- és költségszintek mellett.
A CryptoQuant június elején a felezés utáni időszak egyik legmagasabb bányászeladási nyomásáról számolt be. Ez összhangban áll Scaramucci állításával, bár az on-chain mutatók értelmezése soha nem teljesen egyértelmű: egy tőzsdére küldött bitcoin nem feltétlenül kerül azonnal eladásra.
Mi az a tőkeáttételes likvidálás?
A tőkeáttétel azt jelenti, hogy a kereskedő a saját tőkéjénél nagyobb pozíciót nyit, jellemzően kölcsönzött pénz vagy származtatott termék segítségével.
Tegyük fel, hogy valaki 10 000 dollár saját tőkével, tízszeres tőkeáttétellel 100 000 dollár értékű Bitcoin-vételi pozíciót nyit. Már egy körülbelül 10 százalékos kedvezőtlen ármozgás is megsemmisítheti a fedezetének jelentős részét. A kereskedési platform ekkor automatikusan lezárhatja, vagyis likvidálhatja a pozíciót.
Ha sok hasonló pozíció koncentrálódik ugyanazon árszintek körül, az első áresés újabb kényszereladásokat indíthat el. Ezek további árcsökkenést okoznak, ami még több pozíciót likvidál. Ezt nevezzük likvidálási kaszkádnak.
A Glassnode júniusi elemzése szerint a Bitcoin 64 000 és 70 000 dollár közötti sávjában nagy mennyiségű tőkeáttételes vételi pozíció halmozódott fel. Az árfolyam letörése ezek jelentős részét felszámolta, és rövid időre 60 000 dollár alá nyomta a piacot. A kutatócég ezt nagyszabású tőkeáttétel-leépítésként jellemezte.
A kényszereladás valóban kedvező jel lehet?
Részben igen. A kényszereladók nem feltétlenül azért adnak el, mert úgy gondolják, hogy az eszköz hosszú távon értéktelen. Gyakran egyszerűen nincs választásuk. Amikor a túlzott tőkeáttétel eltűnik, a piac szerkezete egészségesebbé válhat.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a mélypont kialakult.
A Glassnode szerint a tőkeáttétel jelentős részének leépülését egyelőre nem követte erőteljes azonnali piaci kereslet. Az amerikai intézményi aktivitás egyik jelzőjeként használt Coinbase-prémium negatív tartományban maradt, miközben a vállalati Bitcoin-vásárlások napi nettó üteme a korábbi, 500 millió dollárt is meghaladó csúcsokról júniusra közel nullára lassult.
A kényszereladások megszűnése tehát csak az egyik feltétel. Tartós fordulathoz új vevőkre is szükség van.
3. Az intézményi Bitcoin-infrastruktúra megmaradt
Scaramucci harmadik érve szerint a 2024 óta felépült intézményi infrastruktúra nem tűnik el attól, hogy a Bitcoin ára csökken.
Ez az öt állítás közül talán a legerősebben alátámasztható.
Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 2024. január 10-én engedélyezte több azonnali, vagyis spot Bitcoin-tőzsdei termék bevezetését. Ettől kezdve a hagyományos értékpapírszámlával rendelkező befektetők úgy szerezhettek Bitcoin-kitettséget, hogy nem kellett saját privát kulcsot, kriptotárcát vagy kriptotőzsdei számlát kezelniük.
Mi a különbség az ETF és az ETP között?
A hétköznapi szóhasználatban ezeket a termékeket gyakran Bitcoin ETF-nek nevezik. Jogi szempontból azonban több amerikai spot Bitcoin-termék pontosabban ETP, vagyis tőzsdén kereskedett termék.
Az alapvető működés ettől még könnyen érthető. A konstrukció bitcoinokat tart letétkezelőnél, majd a befektetők tőzsdén kereskedhető részvényeket vásárolhatnak, amelyek gazdaságilag a mögöttes Bitcoin-állomány egy részét képviselik.
Ez kényelmesebb lehet intézmények, nyugdíjszámlák vagy olyan befektetők számára, akik nem kívánnak saját kriptovalutát tárolni. Cserébe alapkezelési díjat fizetnek, és nem rendelkeznek közvetlenül a privát kulcsokkal.
A BlackRock példája
A BlackRock iShares Bitcoin Trust ETF-je, az IBIT 2026. június 18-án több mint 48,04 milliárd dollár nettó eszközértékkel rendelkezett. Ez önmagában jól mutatja, hogy a Bitcoin köré épült intézményi piac nem tűnt el a gyengülő árfolyammal együtt.
Sőt, a BlackRock 2026. június 16-án újabb terméket indított iShares Bitcoin Premium Income ETF, röviden BITA néven. A konstrukció Bitcoin- és IBIT-kitettséget kombinál opciós stratégiával, és havi prémiumbevétel elérésére törekszik. A portfólió körülbelül 25–35 százalékára terveznek vételi opciókat kiírni.
Ez fontos fejlődési szakaszt jelez. A piac már nem kizárólag arról szól, hogyan lehet egyszerűen Bitcoint vásárolni. Megjelentek a jövedelemtermelést, kockázatkezelést és opciós stratégiákat célzó termékek is.
Az infrastruktúra nem jelent garantált árfolyampadlót
Scaramucci „állandó padlóként” írta le az intézményi rendszert. Ezt nem érdemes szó szerint értelmezni.
Egy ETF vagy letétkezelési szolgáltatás megléte nem akadályozza meg az árfolyam esését. Az ETF-ekbe pénz áramolhat be, de ki is áramolhat belőlük. Ha a befektetők visszaváltják a részvényeiket, a mögöttes Bitcoin-állomány egy része is értékesítésre kerülhet.
Az intézményi infrastruktúra valódi előnye az, hogy tartósabb hozzáférési csatornát hoz létre. Amikor visszatér a kereslet, a befektetőknek már nem kell új pénzügyi rendszert építeniük. A letétkezelés, a tőzsdei kereskedés, a könyvelés, az opciós piac és a szabályozott referenciaárak már rendelkezésre állnak.
Ez inkább hosszú távú elosztási hálózat, mint garantált rövid távú árfolyamtámasz.
4. Bitcoin és arany: mit mutat a 29 billió dolláros különbség?
Scaramucci negyedik érve a Bitcoin és az arany becsült piaci értékét hasonlítja össze.
A TheStreet által ismertetett számítás körülbelül 1,3 billió dolláros Bitcoin-kapitalizációt és 29 billió dolláros aranypiacot használ. Ezzel a Bitcoin értéke az arany becsült teljes értékének nagyjából 4,5 százalékát teszi ki.
Mi az a piaci kapitalizáció?
A piaci kapitalizációt úgy kapjuk meg, hogy az eszköz aktuális árát megszorozzuk a forgalomban lévő mennyiséggel.
Ha egy bitcoin 64 400 dollárba kerül, és körülbelül 20,046 millió BTC van forgalomban, a teljes kapitalizáció megközelítőleg 1,29 billió dollár.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy ténylegesen 1,29 billió dollárnyi készpénzt fektettek Bitcoinba. Az utolsó kereskedési ár egyszerűen ennyire értékeli a teljes forgalomban lévő állományt.
Az arany kapitalizációját hasonló elv alapján becsülik: a föld feletti aranykészletet megszorozzák az aktuális aranyárral. A számítás eredménye azonban módszertantól, aranyártól és a figyelembe vett készletektől függ, ezért a különböző források eltérő összegeket közölhetnek.
Mit jelentene az aranypiac 10 százaléka?
A Scaramucci-féle példában a 29 billió dolláros aranypiac 10 százaléka 2,9 billió dollár.
Ha a Bitcoin kapitalizációja elérné ezt a szintet, és a számításhoz a jelenlegi, 20,046 millió BTC körüli forgalomban lévő mennyiséget használnánk, az elméleti ár körülbelül 144 700 dollár lenne bitcoinonként.
Ez nagyjából 2,25-szöröse a jelenlegi kapitalizációnak, vagyis hozzávetőleg 125 százalékos emelkedést jelentene a számítás időpontjában érvényes szinthez képest.
Ez azonban nem 144 700 dolláros árfolyam-előrejelzés. Csupán egy feltételes értékelési forgatókönyv.
Ahhoz, hogy megvalósuljon, a befektetőknek valóban az aranyhoz hasonló vagy azt részben helyettesítő értékőrzőként kellene kezelniük a Bitcoint. A keresletnek sok száz milliárd dollárral kellene növekednie, miközben a szabályozási, technológiai és piaci környezetnek is támogatóan kellene alakulnia.
Miért nem teljesen azonos a Bitcoin és az arany?
Az arany több ezer éves monetáris és kulturális múlttal rendelkezik. Ékszerként, ipari nyersanyagként, jegybanki tartalékként és befektetési eszközként is használják. A világ aranypiaca rendkívül likvid: a World Gold Council adatai szerint a megfigyelhető napi globális kereskedési volumen 2025-ben átlagosan körülbelül 361 milliárd dollár volt.
A Bitcoin ezzel szemben digitális, könnyen mozgatható, határokon átívelő és pontosan ellenőrizhető kínálattal rendelkezik. Nincs fizikai tárolási költsége a hagyományos értelemben, de privátkulcs-kezelési, kiberbiztonsági, letétkezelési és szabályozási kockázatokat hordoz.
Az arany jellemzően kevésbé volatilis. A Bitcoin viszont könnyebben továbbítható, kisebb egységekre osztható, és a teljes kínálati szabályrendszere nyilvánosan ellenőrizhető.
A két eszköz tehát részben versenytárs, részben eltérő feladatot lát el. Az összehasonlítás hasznos lehet az értékelési lehetőség szemléltetésére, de nem szabad úgy kezelni, mintha a Bitcoin automatikusan megszerezné az aranypiac egy meghatározott részét.
5. A szélsőséges pesszimizmus vételi jel?
Scaramucci ötödik pontja szerint a szélsőségesen negatív hangulat a Bitcoin történetében gyakran jó hosszú távú beszállási lehetőségek közelében alakult ki.
A mögöttes logika a kontrariánus befektetés. A kontrariánus befektető akkor kezd érdeklődni, amikor a többség már rendkívül pesszimista, sok szereplő veszteséggel eladott, és kevés eladó maradt a piacon.
A jelenlegi adatok valóban erős félelmet mutatnak. A Glassnode júniusi jelentése szerint a rövid távú Bitcoin-tulajdonosok több mint 95 százaléka veszteségben volt. E csoport kínálatának mindössze 3,3 százaléka tartózkodott nyereségben, szemben az 55 százalék körüli négyéves átlaggal.
A rövid távú tulajdonos általában olyan piaci szereplőt jelent, aki viszonylag nemrég vásárolt. Ők rendszerint érzékenyebben reagálnak az árfolyamesésre, mint a több éve tartó befektetők. Amikor szinte az egész csoport veszteségben van, megnő a pánikszerű eladások valószínűsége.
Miért lehet hasznos a pesszimizmus?
A piacokon az árfolyam sokszor már azelőtt esni kezd, hogy a hírek egyértelműen rosszak lennének. Ugyanígy a fordulat is gyakran akkor indul el, amikor a hírek még továbbra is kedvezőtlenek.
Ennek oka, hogy az árakat nem a hírek abszolút minősége, hanem az elvárásokhoz viszonyított változás mozgatja. Ha mindenki katasztrófára számít, már egy kevésbé rossz eredmény is emelkedést indíthat el.
A szélsőséges pesszimizmus tehát azért érdekes, mert jelezheti, hogy az eladók jelentős része már cselekedett.
Miért nem elég önmagában a rossz hangulat?
Minden hosszú medvepiac során többször is kialakulhat szélsőséges félelem, mielőtt a végső mélypont megszületik.
Egy eszköz ára 50 százalékos zuhanás után további 50 százalékot is eshet. A második 50 százalék az eredeti csúcshoz képest már 75 százalékos veszteséget jelentene.
A „már mindenki pesszimista” ezért nem pontos időzítési módszer. A hangulati mutatókat célszerű a spot kereslettel, a kereskedési volumennel, az ETF-áramlásokkal, a bányászok aktivitásával és a tőkeáttétel alakulásával együtt értékelni.
Mi igazolhatná Scaramucci Bitcoin-tézisét?
Scaramucci öt pontja koherens hosszú távú történetet alkot, de a következő hónapokban mérhető adatoknak kellene alátámasztaniuk.
Visszatérő azonnali piaci kereslet
A tartós fordulat egyik legerősebb jele az lenne, ha a Bitcoin emelkedését nem kizárólag a határidős piac vagy a shortpozíciók kényszerű visszavásárlása hajtaná.
A spot, vagyis azonnali piaci vásárlás azt jelenti, hogy a befektetők ténylegesen Bitcoint vagy azt tartó tőzsdei terméket vásárolnak, nem csupán rövid távú származtatott pozíciót nyitnak.
Stabilizálódó ETF-áramlások
Az intézményi infrastruktúra megléte fontos, de az árfolyam szempontjából az számít, hogy nettó értelemben be- vagy kiáramlik-e belőle a tőke.
A június 22-i piaci beszámolók szerint a Bitcoin 64 000 dollár körül stabilizálódott, miközben az ETF-beáramlások megtorpantak. Ez azt mutatja, hogy az infrastruktúra fennmaradása és az aktuális befektetői kereslet két külön dolog.
Mérséklődő bányászeladások
Scaramucci állítása erősebbé válna, ha a bányászok tőzsdékre küldött állománya csökkenne, a bányászcégek mérlege stabilizálódna, és az iparági jövedelmezőség javulna.
A bányászati nehézség automatikus módosítása idővel segítheti az egyensúly helyreállását: ha veszteséges szereplők kikapcsolják gépeiket, csökkenhet a hálózati számítási teljesítmény, majd a protokoll könnyebbé teheti a blokkok megtalálását. Ez azonban nem azonnali, és közben a gyenge szereplők további eladásokra kényszerülhetnek.
Tisztább származtatott piac
A túlzottan pozitív finanszírozási ráta, gyorsan növekvő nyitott kötésállomány és koncentrált tőkeáttétel újabb likvidálási kockázatot teremthet.
Egészségesebb szerkezetet jelentene, ha az árfolyam fokozatosan emelkedne anélkül, hogy a tőkeáttételes pozíciók ismét túl gyorsan felépülnének.
Kedvezőbb makrogazdasági környezet
A Glassnode júniusi elemzése idején a dollárindex 100 pont körül, az amerikai tízéves állampapír hozama pedig 4,5 százalék felett mozgott. Az erős dollár és a magas kötvényhozam jellemzően szűkíti a spekulatív eszközök számára rendelkezésre álló likviditást.
A Bitcoin számára kedvezőbb lehetne a csökkenő reálhozam, a gyengülő dollár, a lazább pénzügyi kondíció és a növekvő globális likviditás. Ezek egyike sem garantál emelkedést, de javíthatják a kockázatosabb eszközök keresleti környezetét.
Mi cáfolhatná meg az optimista forgatókönyvet?
Scaramucci érvelésének legnagyobb veszélye az, hogy a ciklikus problémákat strukturális problémának nézi — vagy éppen fordítva.
Amennyiben a Bitcoin tartósan elveszítené az intézményi érdeklődést, az ETF-ekből folyamatos tőkekiáramlás indulna, a bányászok hosszan tartó pénzügyi válságba kerülnének, vagy a hálózat szabályozási hozzáférése jelentősen romlana, a jelenlegi visszaesés már nem pusztán átmeneti likviditási esemény lenne.
További kockázat, hogy a Bitcoin nem termel hagyományos értelemben vett cash flow-t. Egy részvény értékelhető a jövőbeni nyereség, egy kötvény a kamatfizetés, egy ingatlan pedig a bérleti bevétel alapján. A Bitcoin értéke elsősorban azon múlik, mennyit hajlandók érte fizetni azok, akik monetáris eszközként, értékőrzőként, fedezeti eszközként vagy spekulatív befektetésként tekintenek rá.
Ez nem teszi értéktelenné, de bizonytalanabbá teszi a pontos értékelését.
Az intézményi elfogadás sem visszafordíthatatlan. A pénzügyi termékek bezárhatók, a szabályozás szigorodhat, a befektetői preferenciák megváltozhatnak, és más digitális vagy hagyományos eszközök is versenyezhetnek a tőkéért.
Hogyan érdemes döntést előkészíteni?
Scaramucci érvei elsősorban többéves időtávon értelmezhetők. Egy rövid távú kereskedő számára a 21 milliós kínálati limit kevés védelmet jelenthet egy újabb 20–30 százalékos árfolyameséssel szemben.
A döntés előtt három kérdést érdemes különválasztani.
Az első az, hogy a befektető hisz-e a Bitcoin hosszú távú szerepében. Ez a technológia, a monetáris tulajdonságok, az elfogadottság és az intézményi hálózat értékelését igényli.
A második az, hogy elfogadható-e számára a rendkívüli volatilitás. A Bitcoin múltjában többször előfordultak 50–80 százalékos visszaesések. Egy jó hosszú távú elképzelés is kudarcot vallhat a gyakorlatban, ha a befektető pánikban elad az első komolyabb zuhanásnál.
A harmadik az, hogy megfelelő-e a pozíció mérete. A túl nagy kitettség pszichológiailag és pénzügyileg is veszélyes lehet. A tőkeáttétel tovább növeli ezt a kockázatot, mert a befektető akár egy átmeneti árfolyammozgás során is elveszítheti teljes fedezetét.
A fokozatos vásárlás csökkentheti az egyetlen belépési ponthoz kapcsolódó időzítési kockázatot, de nem garantál nyereséget. Az önálló tárolás csökkentheti a szolgáltatói kockázatot, ugyanakkor megnöveli a privát kulcs elvesztésének veszélyét. Az ETF kényelmesebb lehet, de díjjal, közvetítői kockázattal és korlátozott közvetlen felhasználhatósággal jár.
Nincs minden befektető számára egyformán megfelelő megoldás.
Scaramucci érvei erősek, de nem bizonyítják a mélypontot
Anthony Scaramucci öt pontja jól összefoglalja a Bitcoin hosszú távú optimista befektetési történetét.
A 21 milliós kínálati korlát valódi és ellenőrizhető monetáris tulajdonság. A bányászok és a tőkeáttételes kereskedők kényszereladásaira vonatkozó állítást több 2026-os piaci adat is alátámasztja. Az intézményi infrastruktúra valóban fennmaradt, amit az IBIT több tízmilliárd dolláros eszközállománya és az új Bitcoin-alapú pénzügyi termékek megjelenése is bizonyít. Az arannyal szembeni méretkülönbség pedig jelentős elméleti felértékelődési lehetőséget mutat.
A leggyengébb pont az időzítés.
Sem a szűkösség, sem az intézményi infrastruktúra, sem a negatív hangulat nem mondja meg pontosan, mikor ér véget az árfolyamesés. A piac még akkor is hónapokig gyenge maradhat, ha a hosszú távú befektetési történet alapvetően változatlan.
Scaramucci álláspontja ezért nem úgy értelmezendő, hogy a Bitcoin biztosan elérte a mélypontját. Inkább úgy, hogy a jelenlegi visszaesés ellenére még mindig léteznek azok a strukturális tulajdonságok, amelyekre a Bitcoin hosszú távú értékelése épül.
A következő szakaszban nem a hangzatos árfolyamcélok lesznek a legfontosabbak, hanem az, hogy visszatér-e a tartós spot kereslet, mérséklődik-e a bányászok eladási kényszere, stabilizálódnak-e az ETF-áramlások, és sikerül-e az árfolyamnak tőkeáttétel nélkül is erősödnie.
Gyakori kérdések
Valóban csak 21 millió bitcoin létezhet?
A Bitcoin jelenlegi konszenzusszabályai szerint igen. A maximális kínálat 21 millió BTC körül alakul, az új kibocsátás pedig a rendszeres felezések miatt fokozatosan közelít a nullához.
Megváltoztatható a 21 milliós korlát?
Elméletileg a szoftver szabályai módosíthatók, de a változást a hálózat gazdasági szereplőinek, csomópontjainak, bányászainak és felhasználóinak széles körben el kellene fogadniuk. Egyetlen kormány vagy vállalat nem tudja önállóan megemelni a Bitcoin kínálatát.
Miért adnak el a Bitcoin-bányászok?
A bányászoknak fiatpénzben kell finanszírozniuk az áramot, az eszközöket, a béreket, az adókat és a hiteleket. Ha bevételeik csökkennek vagy költségeik emelkednek, több BTC eladására kényszerülhetnek akkor is, ha hosszú távon optimisták.
Bizonyított, hogy a mostani esést kényszereladások okozták?
A tőkeáttételes likvidálások és a bányászeladások dokumentáltan hozzájárultak az eséshez. Azt azonban nem lehet pontosan bizonyítani, hogy kizárólag ezek okozták. A gyenge spot kereslet, az ETF-áramlások, a magas kamatok és a befektetői kockázatkerülés szintén szerepet játszhattak.
Mit jelent a Bitcoin likvidálása?
A kereskedési platform automatikusan lezár egy tőkeáttételes pozíciót, mert a kereskedő fedezete már nem elegendő a veszteségek fedezésére. Ez kényszerű vételt vagy eladást idézhet elő.
Az ETF-ek garantálják a Bitcoin árfolyamának emelkedését?
Nem. Az ETF-ek megkönnyítik a hozzáférést, de a befektetők el is adhatják a részesedéseiket. A nettó beáramlás támogathatja, a nettó kiáramlás nyomás alá helyezheti a piacot.
A 144 700 dolláros Bitcoin Scaramucci célára?
Nem. Ez egy matematikai forgatókönyv arra az esetre, ha a Bitcoin kapitalizációja elérné a 29 billió dollárra becsült aranypiac 10 százalékát. Nem garantált árfolyam és nem konkrét előrejelzés.
Elérheti a Bitcoin az arany teljes piaci értékét?
Elméletileg lehetséges, de rendkívül bizonytalan. Ehhez a Bitcoin globális értékőrző szerepének sokszorosára kellene növekednie, miközben az arany értéke, a szabályozás és a makrogazdasági környezet is változhat.
Már kialakult a Bitcoin árfolyamának mélypontja?
Ezt jelenleg nem lehet hitelesen kijelenteni. A tőkeáttétel jelentős része leépült, és a pesszimizmus szélsőséges, de az intézményi spot kereslet még nem mutatott egyértelmű, tartós visszatérést.
Mely mutatókat érdemes figyelni?
Kiemelten fontosak a spot Bitcoin ETF-ek nettó áramlásai, a bányászok tőzsdei beutalásai, a nyitott határidős pozíciók, a finanszírozási ráták, a spot kereskedési volumen, a hosszú távú tulajdonosok aktivitása, a dollár erőssége és az amerikai kötvényhozamok.
Biztonságosabb a saját Bitcoin vagy egy Bitcoin ETF?
Más típusú kockázatot hordoznak. Saját tárolásnál a befektető kontrollálja a privát kulcsot, de annak elvesztése végleges veszteséget okozhat. ETF esetén a tárolást intézményi szolgáltatók végzik, viszont a befektető közvetítőkre támaszkodik, díjat fizet, és nem használhatja közvetlenül a mögöttes bitcoint.
Jogi nyilatkozat
A cikk kizárólag tájékoztató és oktatási célt szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi, jogi vagy adótanácsadásnak, továbbá nem jelent vételi vagy eladási ajánlást. A kriptoeszközök árfolyama rendkívül volatilis, a befektetett tőke részben vagy egészben elveszíthető. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeni eredményeket. Befektetési döntés előtt minden olvasónak saját kutatást kell végeznie, figyelembe kell vennie pénzügyi helyzetét, kockázattűrését és időtávját, szükség esetén pedig engedéllyel rendelkező szakértőhöz kell fordulnia.
