A CLARITY Act szeptemberi szenátusi kudarca első pillantásra komoly visszalépésnek tűnik az amerikai kriptoszektor számára, Brian Armstrong, a Coinbase vezérigazgatója szerint azonban saját vállalata rövid távon akár profitálhat is a helyzetből. A paradoxon oka, hogy a törvényi egyértelműség nemcsak a kriptocégek előtt nyitotta volna szélesebbre az ajtót, hanem a bankok és a hagyományos pénzügyi óriások belépését is felgyorsíthatta volna.
Közben azonban Washingtonban nem állt le a szabályozás. Az amerikai értékpapír-felügyelet, az SEC mindössze két nappal a szenátusi szavazás után új, ötéves szabályozási mentességet jelentett be bizonyos tokenizált részvények kereskedésére. Ez jól mutatja, hogy a CLARITY Act megtorpanása nem jelent szabályozási vákuumot: a hangsúly egyelőre a Kongresszusról egyre inkább az SEC-re és a CFTC-re kerülhet.
A CLARITY Act elbukott a kulcsfontosságú szenátusi szavazáson
A Digital Asset Market CLARITY Act célja az amerikai kriptopiac egyik évek óta fennálló problémájának rendezése volt: egyértelműbb határt húzott volna az SEC és az árupiaci felügyeletként működő Commodity Futures Trading Commission, vagyis a SEC és a CFTC hatáskörei között.
Ez különösen azért fontos, mert az Egyesült Államokban hosszú ideje vita tárgya, hogy egy adott kriptoeszköz mikor tekinthető értékpapírnak, és mikor kerülhet inkább az árupiaci szabályozás alá.
A Szenátusban 2026. szeptember 15-én tartották a törvényjavaslathoz kapcsolódó úgynevezett cloture-szavazást. A cloture egy eljárási mechanizmus, amellyel lezárható a vita és továbbvihető a javaslat a következő szakaszba. Ehhez háromötödös, azaz 60 szavazatos támogatás kellett volna.
Az eredmény mindössze 49 igen és 50 nem lett, így a javaslat nem jutott tovább. Fontos jogi pontosítás, hogy ez nem azonos egy végleges törvényhozási elutasítással: a szenátusi jegyzőkönyv szerint Thom Tillis szenátor indítványt tett a szavazás újragondolására is. A CLARITY Act politikai lendülete ugyanakkor egyértelműen megtört.
A tárgyalások során több kérdés is konfliktust okozott. A Reuters szerint az utolsó tervezet számos, demokraták által kért változtatást tartalmazott, köztük a közhivatalnokok kriptoérdekeltségeire vonatkozó szigorúbb etikai rendelkezéseket, ám ezek sem teremtettek elegendő támogatást. Ezzel párhuzamosan a banki érdekképviseletek és a kriptoszektor között komoly vita zajlott a Stabilcoinok után fizethető jutalmakról.
Armstrong saját értelmezése szerint végül az etikai rendelkezésekről kialakult politikai konfliktus volt az utolsó akadály. Ezt azonban az érintett egyik szereplőjének értékeléseként érdemes kezelni, nem pedig a törvény kudarcának kizárólagos magyarázataként.
Miért járhat rövid távon jól a Coinbase a CLARITY Act kudarcával?
Brian Armstrong első látásra meglepő érvelést fogalmazott meg a The Daily Wolf műsorában.
A Coinbase vezérigazgatója szerint egy tartós és egyértelmű törvényi keretrendszer az Egyesült Államok egészének kedvezett volna, ugyanakkor jelentősen csökkenthette volna a Coinbase jelenlegi versenyelőnyét. Armstrong úgy véli, hogy egy világos törvény elfogadása után a legnagyobb bankok, brókercégek és más pénzügyi vállalatok lényegesen bátrabban kezdtek volna kriptoszolgáltatásokat integrálni.
Más szóval: a szabályozási bizonytalanság akadály a Coinbase számára, de egyben belépési korlát is a kevésbé kriptonatív versenytársak előtt.
A Coinbase több mint egy évtizede épít infrastruktúrát a digitális eszközök kereskedéséhez, letétkezeléséhez és intézményi használatához. Egy hagyományos bank számára ezzel szemben a technológiai infrastruktúra mellett jelentős jogi és megfelelési kockázatot is jelent egy új kriptotermék bevezetése.
Armstrong szerint tehát egyértelmű törvényi szabályok mellett „sokkal több versenytárs” jelent volna meg. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy hosszabb távon ő maga is szélesebb körű kriptoelfogadást szeretne, így a Coinbase vállalati érdeke és az egész amerikai piac szempontja nem feltétlenül azonos.
Ez a különbség kulcsfontosságú. Ami rövid távon kedvező lehet egy már bejáratott kriptotőzsdének, az nem szükségszerűen kedvező az egész iparágnak. A jogbizonytalanság növelheti a jogi költségeket, visszafoghatja az intézményi tőkét, és megnehezítheti az új szereplők piacra lépését is.
SEC és CFTC: törvény helyett a szabályozók kerülhetnek előtérbe
Armstrong szerint a CLARITY Act nélkül a következő időszakban az SEC és a CFTC saját hatáskörében folytathatja a kriptoszabályok kialakítását.
A vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy az ügynökségi megközelítés bizonyos területeken akár megengedőbb lehet, mint amilyen a CLARITY Act lett volna. Ez azonban Armstrong értékelése, nem pedig biztos szabályozási eredmény.
Az SEC és a CFTC már korábban is tett lépéseket a két rendszer közelítésére. A CFTC jelenlegi elnöke Michael S. Selig, aki 2025 decemberében lépett hivatalba, és azt megelőzően az SEC Crypto Task Force vezető jogásza, valamint Paul Atkins SEC-elnök tanácsadója volt.
Az ügynökségi szabályozás ugyanakkor más jellegű, mint a kongresszusi törvényhozás. Egy törvény általában tartósabb jogi alapot teremt, míg a szabályozó hatóságok értelmezései, mentességei és szabályai később módosíthatók, bíróság előtt megtámadhatók vagy egy másik vezetés alatt újragondolhatók.
Ezért a CLARITY Act hiánya egyszerre jelenthet rövid távú rugalmasságot és hosszabb távú jogi bizonytalanságot.
A piac számára tehát nem csak az a kérdés, mennyire „kriptobarát” egy adott szabály. Legalább ennyire fontos annak kiszámíthatósága és tartóssága.
Stabilcoin-jutalmak: a Coinbase és a bankok közötti vita egyik központi kérdése
A CLARITY Act körüli egyik legnagyobb gazdasági konfliktus a Stabilcoin-jutalmakról szólt.
A Stabilcoin olyan kriptoeszköz, amelynek értékét jellemzően egy hagyományos eszközhöz – leggyakrabban az amerikai dollárhoz – próbálják rögzíteni. Az USDC például dollárhoz kötött Stabilcoin.
Az Egyesült Államokban már hatályban van a 2025. július 18-án törvénybe iktatott GENIUS Act, amely külön szabályozási rendszert hozott létre a fizetési Stabilcoinok számára. A szabályozás többek között meghatározza a tartalékeszközökkel kapcsolatos követelményeket.
A szabályozás egyik különösen fontos részlete, hogy maguk a Stabilcoin-kibocsátók nem fizethetnek kamatot vagy hozamot közvetlenül a token tulajdonosainak. A jogszabály ugyanakkor nem tiltja ugyanilyen egyértelműen, hogy egy harmadik fél vagy kapcsolt szolgáltató külön jutalmazási programot működtessen. Erre a különbségre az amerikai kormány gazdasági elemzése is külön felhívta a figyelmet.
A Coinbase jelenleg is működtet USDC Rewards programot. Az amerikai felhasználóknál ennek jogosultsági feltételei vannak, és a vállalat szerint az USDC Rewards jutalmazási program, nem pedig hagyományos bankbetét. A Coinbase azt is hangsúlyozza, hogy az USDC-egyenlegek nem FDIC- vagy SIPC-biztosított bankbetétek.
A banki szektor ezzel szemben azt szeretné, hogy a hozamfizetési tilalom egyértelműen kiterjedjen a kapcsolt vállalkozásokra és kriptoplatformokra is. Az American Bankers Association szerint az ilyen jutalmak bankbetéteket vonhatnak el a hagyományos pénzügyi rendszertől, ami végső soron csökkentheti a hitelezéshez rendelkezésre álló forrásokat.
A másik oldalon az amerikai elnöki gazdasági tanácsadói apparátus 2026-os modellje lényegesen kisebb hitelezési hatást becsült, és arra jutott, hogy a jutalmak teljes tiltásának előnye a banki hitelezés szempontjából az alapforgatókönyvben korlátozott lenne. Ez modellezésen alapuló becslés, nem megfigyelt piaci tény, és a banki szervezetek vitatják a használt feltételezéseket.
A kérdés ezért jóval többről szól, mint egy Coinbase-termékről: arról is, hogy a jövő digitális dollárjellegű eszközei mennyire válhatnak a bankbetétek közvetlen versenytársaivá.
Tokenizált részvények: az SEC már megnyitott egy új szabályozási utat
A CLARITY Act bukását követő egyik legfontosabb esemény mindössze két nappal később történt.
Az SEC szeptember 17-én bejelentette az úgynevezett Innovation Exemptiont, amely öt évre szóló, feltételes mentességet biztosít bizonyos Tokenized Securities Venue, vagyis tokenizált értékpapírokkal foglalkozó kereskedési helyszínek számára az „exchange” minősítés egyes követelményei alól.
A tokenizált részvény leegyszerűsítve egy hagyományos vállalati részvényhez kapcsolódó blokkláncos token. Nem minden ilyen termék azonos: egyes tokenek csupán egy részvény árfolyamát követő szintetikus konstrukciók, mások mögött tényleges részvény áll.
Az SEC új rendszere az utóbbi kategóriát célozza. A feltételek szerint a tokenizált NMS-részvénynek a hagyományos megfelelőjével azonos jogokat és privilégiumokat kell biztosítania, beleértve a vonatkozó osztalék- és szavazati jogokat. A kibocsátónak lehetőséget kell kapnia a tokenizált változat elleni tiltakozásra, és a kereskedésre mennyiségi, valamint termékszám-korlátok is vonatkoznak.
A konstrukció engedélyez úgynevezett permissioned AMM-eket és likviditási poolokat is. Az AMM – automated market maker – olyan automatizált kereskedési mechanizmus, amely hagyományos ajánlati könyv helyett intelligens szerződések és likviditási készletek segítségével teszi lehetővé az eszközök cseréjét.
Ez a DeFi, vagyis a decentralizált pénzügyi ökoszisztéma egyik alapvető technológiai modellje.
Az SEC lépése azért különösen jelentős, mert Paul Atkins elnök saját közleményében kifejezetten összekapcsolta az intézkedést a CLARITY Act kongresszusi megtorpanásával. A hatóság tehát a meglévő törvényi hatáskörén belül próbál ideiglenes szabályozási hidat létrehozni.
Coinbase Tokenized Stocks: a Base lehet a stratégia egyik nyertese
A Coinbase már a CLARITY Act szenátusi szavazása előtt komoly lépéseket tett a tokenizált részvények felé.
A vállalat 2026 augusztusában engedélyt kapott az Abu Dhabi Global Market pénzügyi felügyeletétől tokenizált értékpapírokhoz kapcsolódó nemzetközi infrastruktúra létrehozására. A Coinbase szerint részvénytokenjei mögött 1:1 arányban valódi részvények állnak, elkülönített letétkezelési struktúrában.
A tokenek a Base hálózaton működnek. A Base egy Layer 2 blokklánc: olyan, az Ethereumhoz kapcsolódó hálózat, amelynek célja a tranzakciók gyorsabb és olcsóbb feldolgozása.
A Coinbase modelljében ezek a részvények nem egyszerűen kereskedhetők, hanem blokkláncos alkalmazásokban is használhatók lehetnek, például fedezetként vagy DeFi-tranzakciókban. A vállalat oldalán szereplő tájékoztatás szerint azonban a jelenlegi Coinbase Tokenized Stocks termék nem érhető el amerikai személyek számára.
Ez egyben fontos pontosítás az SEC bejelentésével kapcsolatban: az Innovation Exemption nem jelenti automatikusan azt, hogy a Coinbase jelenlegi külföldi terméke változtatás nélkül elindulhat az Egyesült Államokban. A hazai rendszerhez teljesíteni kell az SEC által meghatározott feltételeket, és további megfelelési, például KYC-követelmények is megjelenhetnek.
A KYC – Know Your Customer – az ügyfél személyazonosságának ellenőrzésére szolgáló megfelelési folyamat. Armstrong szerint ennek egy része akár közvetlenül az on-chain infrastruktúrába is beépülhet.
A vezérigazgató a szeptemberi interjúban arról beszélt, hogy a Coinbase tokenizált részvényeinek kereskedési volumene már közel egymilliárd dollárt ért el. Ez azonban forgalmi adat: nem jelenti azt, hogy egymilliárd dollárnyi részvényt tartanak a rendszerben, és nem azonos a tokenek piaci kapitalizációjával sem.
A Coinbase részvénye visszapattant, de a volatilitás továbbra is magas
A szabályozási hírek látványos mozgást okoztak a Coinbase tőzsdei részvényében is.
A COIN szeptember 15-én, a sikertelen szenátusi szavazás napján 10,10%-kal 172,11 dollárra esett. Szeptember 17-én már 5,75%-kal emelkedett, majd szeptember 18-án újabb 11,66%-os ugrással 194,25 dolláron zárt.
Ez azt jelenti, hogy a részvény péntekre nemcsak visszaszerezte a szavazás után elszenvedett veszteség jelentős részét, hanem kissé a szeptember 14-i, 191,45 dolláros záróár fölé került.
Ebből azonban nem következik, hogy kizárólag a CLARITY Act bukása hajtotta az árfolyamot. A két nap közötti időszakban érkezett az SEC tokenizált részvényekre vonatkozó kedvező szabályozási döntése is, miközben a szélesebb technológiai és kriptopiaci hangulat szintén változott. Az árfolyammozgásokból ezért önmagukban nem lehet egyetlen hír egyértelmű hatását levezetni.
A COIN volatilitása ráadásul jól mutatja a vállalat speciális kockázati profilját. A Coinbase egyszerre függ a kriptokereskedési aktivitástól, a szabályozástól, a digitális eszközök árfolyamától és attól, mennyire sikerül diverzifikálnia a bevételeit olyan területekre, mint a részvények, derivatívák, Stabilcoin-szolgáltatások és tokenizáció.
Három lehetséges forgatókönyv a CLARITY Act után
A következő hónapok kimenetele nem tekinthető előre eldöntöttnek. Három eltérő szabályozási és piaci forgatókönyv is elképzelhető.
Kedvező forgatókönyv: az SEC és a CFTC gyorsan kialakít olyan szabályokat és mentességeket, amelyek mellett a Coinbase és más szolgáltatók új kripto-, tokenizált értékpapír- és derivatívatermékeket vezethetnek be. Ebben az esetben a CLARITY Act hiánya rövid távon kevésbé lenne bénító, miközben a már kiépített kriptoinfrastruktúrával rendelkező vállalatok megőrizhetnék előnyüket.
Semleges forgatókönyv: az ügynökségi szabályalkotás halad, de csak fokozatosan és szűk területeken. A tokenizált részvények fejlődnek, miközben más kérdések – például a Stabilcoin-jutalmak vagy egyes kriptoeszközök jogi besorolása – továbbra is vitatottak maradnak. Ebben az esetben a Coinbase egyszerre élvezhetné a mérsékeltebb versenyt és viselné a szabályozási bizonytalanság költségeit.
Kockázati forgatókönyv: az ügynökségi szabályok jogi vitákba ütköznek, a későbbi szabályozói vezetés változtat rajtuk, vagy a Kongresszus szigorúbb szabályokkal tér vissza a témához. A Stabilcoin-jutalmak körüli konfliktus szintén újra előkerülhet. Ebben az esetben a jelenlegi rövid távú előny tartós versenyelőny helyett újabb bizonytalansági forrássá válhat.
A legfontosabb következtetés ezért nem az, hogy a CLARITY Act kudarca „jó” vagy „rossz” a Coinbase számára. Inkább az, hogy átrendeződött a szabályozási útvonal: a Kongresszus által kialakított, egységes törvényi keret helyett jelenleg az SEC és a CFTC döntései kerülnek előtérbe.
A Coinbase pedig különösen érdekes helyzetbe került. A vállalatnak rövid távon valóban kedvezhet, ha a hagyományos pénzügyi szereplők lassabban lépnek be a piacra. Hosszabb távon azonban ugyanaz a jogi bizonytalanság akadályozhatja a tokenizáció, a DeFi és a digitális eszközök intézményi terjedését, amely ma részben védi a Coinbase piaci pozícióját.
Gyakori kérdések
Mi a CLARITY Act?
A Digital Asset Market CLARITY Act egy amerikai törvényjavaslat, amely egyértelműbb szabályozási keretet teremtene a digitális eszközök számára, többek között az SEC és a CFTC feladatainak elhatárolásával.
Végleg elbukott a CLARITY Act?
Nem egészen. 2026. szeptember 15-én a Szenátus 49–50 arányban elutasította a továbblépéshez szükséges cloture-indítványt. A szenátusi jegyzőkönyvben újratárgyalási indítvány is szerepel, így technikailag nem törölték végleg a jogalkotási napirendről. Politikai értelemben azonban jelentős akadályba ütközött.
Miért kedvezhet a törvény kudarca a Coinbase-nek?
Brian Armstrong szerint egy világos törvényi keretrendszer gyorsabban bevonzotta volna a nagy bankokat és pénzügyi szolgáltatókat a kriptopiacra, ami növelte volna a Coinbase versenyét. Ez a Coinbase vezérigazgatójának üzleti értékelése, nem garantált piaci következmény.
Mit jelent az SEC Innovation Exemption?
Egy ötéves, feltételes szabályozási mentességet, amely lehetővé teszi bizonyos tokenizált amerikai részvények on-chain kereskedését meghatározott keretek között. A tokeneknek többek között a hagyományos részvényekkel azonos jogokat kell biztosítaniuk tulajdonosaiknak.
Mi a különbség egy valódi tokenizált részvény és egy szintetikus részvénytoken között?
A ténylegesen fedezett tokenizált részvény mögött valódi részvény áll, és megfelelő konstrukció esetén a tulajdonos gazdasági vagy részvényesi jogokat is kaphat. Egy szintetikus token ezzel szemben elsősorban az adott részvény árfolyamát követi, anélkül hogy feltétlenül közvetlen követelést biztosítana az alapul szolgáló részvényre.
Fizethet továbbra is USDC-jutalmat a Coinbase?
A Coinbase jelenleg működtet USDC Rewards programot az arra jogosult felhasználóknak. A GENIUS Act közvetlenül a Stabilcoin kibocsátójának kamat- vagy hozamfizetését tiltja, miközben a harmadik felek által működtetett jutalmazási rendszerek kezelése külön szabályozási vita tárgya. A program feltételei és elérhetősége változhatnak.
Jogi nyilatkozat
A jelen cikk kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célokat szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi, jogi vagy kereskedési tanácsadásnak. A kriptovaluták, kriptoeszközök és a kriptoszektorhoz kapcsolódó részvények jelentős árfolyam-ingadozásnak és szabályozási kockázatnak lehetnek kitéve. Befektetési döntés előtt minden esetben indokolt önálló kutatást végezni és szükség esetén megfelelő szakember véleményét kikérni.
