Michael Saylor szerint a BIP-110 nem megvédené, hanem veszélyes precedenssel terhelné meg a Bitcoint. A vita jóval többről szól az Ordinals-képeknél: arról dönthet, hogy a Bitcoin semleges pénzügyi hálózat marad-e, vagy a közösség konszenzusszabályokkal korlátozhat bizonyos, nem kívánatosnak tartott tranzakciókat. A közelgő aktiválási határidők miatt a kérdés 2026 augusztusában már nem pusztán elméleti.
A Bitcoin világában ritkán alakul ki olyan technikai vita, amely egyszerre érinti a hálózat működését, a decentralizáció fogalmát, a bányászok gazdasági érdekeit, a teljes csomópontok üzemeltetőit és több tízmilliárd dollárnyi intézményi tőkét. A BIP-110 körüli konfliktus pontosan ilyen.
A „Reduced Data Temporary Softfork”, vagyis ideiglenes adatkorlátozó soft fork néven ismert BIP-110 egy körülbelül egy évig érvényes szabálymódosítással nehezítené meg a nagyobb mennyiségű, nem feltétlenül pénzügyi célú adat Bitcoin-tranzakciókba illesztését. A támogatók szerint erre azért van szükség, mert az Ordinals-feliratok, képek, tokenprotokollok és más adatintenzív alkalmazások feleslegesen növelik a blokkláncot, drágítják a fizetéseket és terhelik a csomópontok üzemeltetőit.
Az ellenzők viszont attól tartanak, hogy a Bitcoin konszenzusrendszere olyan tranzakciókat kezdene el érvénytelennek minősíteni, amelyek jelenleg megfelelnek a szabályoknak és megfelelő tranzakciós díjat fizetnek. Michael Saylor, a Strategy ügyvezető elnöke 110 pontból álló írásban érvelt a javaslat ellen, és azt állította: a tervezett gyógymód veszélyesebb lehet, mint maga a kezelni kívánt probléma.
Miért lett Saylor a Bitcoin-vita egyik főszereplője?
Michael Saylor nem Bitcoin-fejlesztő, nem bányászati pool üzemeltetője, és formális döntési jogköre sincs a hálózat szabályai felett. Gazdasági súlya azonban rendkívüli.
A Strategy hivatalos nyilvántartása szerint a vállalat 2026. augusztus 3-án 842 138 BTC-vel rendelkezett. Ez a Bitcoin végleges, 21 millió darabos maximális kínálatának valamivel több mint 4 százaléka. A 2026. augusztus 6-i, körülbelül 64 537 dolláros bitcoinárfolyamon ez az állomány nagyjából 54,35 milliárd dollárt ért.
Ez önmagában nem ad Saylornak szavazati jogot a Bitcoin felett. A Bitcoinban nincs igazgatótanács, központi részvényesi közgyűlés vagy olyan alapítvány, amely egyszerű többséggel átírhatná a szabályokat. Saylor véleménye mégis komoly piaci figyelmet kap, mert a Strategy üzleti modellje, tőkepiaci finanszírozása és részvényeinek értékeltsége szorosan összekapcsolódott a bitcoinnal.
Egy rendezetlen láncszakadás, huzamosabb bizonytalanság vagy a Bitcoin semlegességébe vetett bizalom gyengülése közvetlenül érintené a vállalat mérlegét. Ezért Saylor nem pusztán ideológiai megfigyelő: gazdaságilag erősen érdekelt abban, hogy a Bitcoin konszenzusszabályai kiszámíthatók maradjanak.
Fontos ugyanakkor különválasztani két dolgot. A nagy bitcoinállomány jelentős gazdasági befolyást biztosít, de nem jelent technikai irányítást. A Strategy nem tud önállóan blokkot érvényteleníteni, protokollfrissítést aktiválni vagy más felhasználókat szoftverváltásra kényszeríteni. Saylor ereje elsősorban kommunikációs, piaci és intézményi természetű.
Mi az a BIP-110?
A BIP a „Bitcoin Improvement Proposal”, vagyis Bitcoin-fejlesztési javaslat rövidítése. Egy BIP olyan műszaki dokumentum, amely egy szabványt, működési eljárást vagy protokollmódosítást ír le.
A BIP-szám megszerzése nem jelenti azt, hogy a javaslatot elfogadták. A Bitcoin BIP-tárhelye kifejezetten hangsúlyozza, hogy egy dokumentum közzététele önmagában nem bizonyítja sem a javaslat helyességét, sem a közösségi konszenzust, sem a közelgő aktiválást.
A BIP-110-et Dathon Ohm néven jegyezték be, és 2025. december 3-án kapta meg hivatalos BIP-számát. A dokumentum státusza 2026. június 25-én „Complete”, vagyis befejezett lett. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a specifikáció kidolgozott állapotba került. Nem azt, hogy a Bitcoin-hálózat elfogadta vagy aktiválta.
A javaslat célja, hogy körülbelül egy éven keresztül szigorúbb konszenzusszabályokkal korlátozza a nagy adatmennyiségek tranzakciókba ágyazását. A támogatók szerint ezzel átmeneti védelmet lehetne adni a hálózatnak, miközben hosszabb távú megoldásokat dolgoznak ki.
Mit változtatna meg a BIP-110?
A BIP-110 hét fő korlátozást vezetne be. Ezek technikai megfogalmazása első olvasásra nehezen érthető, ezért érdemes köznyelven is áttekinteni őket.
1. Korlátozná az új kimeneti szkriptek méretét
A legtöbb új scriptPubKey legfeljebb 34 bájtos lehetne. A scriptPubKey lényegében azt határozza meg, milyen feltételekkel költhető el egy tranzakció kimenete.
A hétköznapi Bitcoin-fizetések többsége eleve rövid kimeneti szkripteket használ, ezért az átlagos felhasználó valószínűleg nem érzékelne közvetlen változást. Egyes fejlettebb vagy kísérleti alkalmazások azonban nagyobb szkriptekre támaszkodhatnak.
2. Visszaállítaná az OP_RETURN 83 bájtos korlátját
Az OP_RETURN egy olyan Bitcoin-szkriptutasítás, amellyel kis mennyiségű adat helyezhető el egy bizonyíthatóan elkölthetetlen tranzakciós kimenetben.
A Bitcoin Core 30.0 alapértelmezett továbbítási szabályai 100 000 bájtra emelték a -datacarriersize értékét, ami gyakorlatilag eltávolította a korábbi 83 bájtos alapkorlátot. Egy tranzakcióban több OP_RETURN-kimenet továbbítása és bányászata is lehetővé vált. Ez azonban továbbítási és bányászati irányelv volt, nem a Bitcoin konszenzusszabályainak módosítása.
A BIP-110 ezzel szemben konszenzusszinten tenné érvénytelenné a 83 bájtnál nagyobb OP_RETURN-kimeneteket. Ez lényegesen erősebb beavatkozás.
3. Legfeljebb 256 bájtos adatdarabokat engedne bizonyos mezőkben
A javaslat korlátozná az OP_PUSHDATA műveletekkel és egyes witness-elemekkel elhelyezhető összefüggő adat méretét.
Ennek célja, hogy egy kép, szöveg vagy más fájl ne kerülhessen egyszerűen, egyetlen nagy adatrészben a tranzakcióba. A korlátozás azonban nem teszi matematikailag lehetetlenné az adatrögzítést. Egy fájl kisebb darabokra vágható, több tranzakcióba helyezhető, vagy más szkriptstruktúrákba rejthető.
Olyan ez, mintha egy szállítmányozó cég megtiltaná az egy köbméternél nagyobb ládákat. A szállítás nem feltétlenül szűnne meg: a feladó több kisebb dobozt használhatna. A művelet drágább és körülményesebb lenne, de nem biztos, hogy lehetetlenné válna.
4. Korlátozná a még nem definiált witnessverziók felhasználását
A Bitcoin protokollja bizonyos területeket szándékosan fenntart jövőbeni fejlesztések számára. Ezek egyfajta „bővítési csatlakozóként” működnek.
A BIP-110 ideiglenesen megtiltaná egyes még nem definiált witness- és Tapleaf-verziók elköltését. A kritikusok szerint ez szűkítheti a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket, vagy olyan alkalmazásokat érinthet, amelyek már kísérleti célból használják ezeket a területeket.
5. Megtiltaná a Taproot annex használatát
A Taproot annex egy opcionális tranzakciós mező. Jelenleg korlátozottan használják, de egyes jövőbeni protokollok vagy második réteges megoldások támaszkodhatnak rá.
A BIP-110 támogatói szerint az annex potenciális adatbeágyazási útvonal. Az ellenzők szerint egy alig használt, de jövőbeni fejlesztésekhez értékes mezőt nem célszerű pusztán megelőző jelleggel lezárni.
6. Legfeljebb 257 bájtos Taproot-control blockokat engedne
Ez a korlátozás a Taproot alatt felépíthető összetettebb költési feltételeket érinti. A BIP dokumentuma maga is elismeri, hogy a szűkítés egyes fejlett alkalmazások, például BitVM-szerű konstrukciók számára problémát okozhat. A támogatók szerint ezek a fejlesztések még korai szakaszban vannak, ezért elfogadható lenne egy egyéves átmeneti korlátozás.
7. Egyes Tapscript-műveleteket is érvénytelenítene
A BIP-110 megtiltaná az OP_SUCCESS műveleteket tartalmazó Tapscripteket, valamint az OP_IF és OP_NOTIF bizonyos használatát.
A vita itt már túlmutat az Ordinalson. Ezek a területek a Bitcoin jövőbeni programozhatóságának, okosszerződés-jellegű megoldásainak és protokollbővítéseinek építőelemei lehetnek. Saylor és más kritikusok szerint a javaslat adatkorlátozás címén túl sok technikai felületet zárna le egyszerre.
A BIP-110 hivatalos dokumentuma ugyanakkor úgy érvel, hogy a szabályok csak ideiglenesek, a korábban létrehozott UTXO-k jelentős része mentességet kapna, és az ismert pénzügyi felhasználások működőképesek maradnának.
Mi az az UTXO, és miért fontos a mentesség?
Az UTXO az „unspent transaction output”, vagyis el nem költött tranzakciós kimenet rövidítése.
A Bitcoin nem úgy vezeti az egyenlegeket, mint egy banki számlakönyv. Ehelyett azt tartja nyilván, hogy milyen korábbi tranzakciós kimenetek költhetők még el.
Tegyük fel, hogy Anna korábban kapott egy 0,1 BTC értékű kimenetet. Amikor 0,03 BTC-t küld Bélának, technikailag felhasználja a teljes 0,1 BTC-s UTXO-t, majd létrehoz egy 0,03 BTC-s kimenetet Béla és egy visszajáró kimenetet saját maga számára.
A BIP-110 úgynevezett „grandfathering”, vagyis szerzett jogot védő megoldást alkalmazna. Az aktiválás előtt létrejött UTXO-k elköltése mentesülne az új szabályok jelentős része alól. A cél annak megakadályozása, hogy már létező bitcoinok automatikusan beragadjanak vagy elkölthetetlenné váljanak.
Ez fontos biztonsági elem, de nem jelent teljes kockázatmentességet. A BIP dokumentuma maga is elismeri, hogy nem bizonyítható minden elképzelhető alkalmazásról, hogy biztosan érintetlen maradna.
Ordinals: digitális műtárgy vagy blokkláncspam?
Az Ordinals-protokoll 2023 elején vált széles körben ismertté. Segítségével képek, szövegek, videók és más adatok helyezhetők el Bitcoin-tranzakciók witness-részében.
A witness eredetileg elsősorban az aláírási adatok elkülönítését és a tranzakciók hatékonyabb kezelését szolgálta. A Taproot bevezetése után lehetővé vált nagyobb összefüggő adatmennyiségek elhelyezése olyan szkriptágakban, amelyek a tényleges fizetés engedélyezéséhez nem feltétlenül szükségesek.
Az Ordinals támogatói szerint ez innováció:
- digitális gyűjtemények hozhatók létre közvetlenül a Bitcoinon;
- új tokenprotokollok és piacok épülhetnek;
- a bányászok több tranzakciós díjbevételhez juthatnak;
- nőhet a blokkterület iránti hosszú távú kereslet.
Az ellenzők szerint viszont a képek és tokenmetaadatok nem tartoznak egy globális pénzügyi elszámolási rendszer alaprétegére. Mivel a blokklánc adatait a teljes csomópontoknak le kell tölteniük és ellenőrizniük kell, az adattároló egyetlen alkalommal fizet a bányásznak, miközben a tárolási teher hosszú távon a csomópontok üzemeltetőire hárul.
Ez a BIP-110 támogatói által megfogalmazott egyik legerősebb gazdasági érv. A tranzakciós díj a blokkot előállító bányászhoz kerül, de az adatot később több ezer, egymástól független csomópont tárolhatja. A támogatók ezt negatív externáliának tekintik: a szolgáltatásért fizetett bevételt egy szereplő kapja, miközben a költséget sok más szereplő viseli.
A Bitcoin valóban csak pénzügyi tranzakciókra készült?
Gyakran elhangzik, hogy Satoshi Nakamoto kizárólag pénzügyi tranzakciók lebonyolítására tervezte a Bitcoint. Ez azonban túl kategorikus megfogalmazás.
A Bitcoin eredeti tanulmányának címe „Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System”, tehát a rendszer elsődleges célja egy közvetítők nélküli elektronikus pénzrendszer létrehozása volt.
Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy minden nem fizetési jellegű adat konszenzusszinten tiltandó. A Bitcoin-tranzakciókban már a hálózat korai éveiben is megjelentek szövegek, azonosítók, hashértékek és más adatok. A vita nem arról szól, hogy a Bitcoint elsősorban pénznek szánták-e. Ebben nagyrészt mindkét oldal egyetért.
A valódi kérdés ez:
A protokollnak kell-e megítélnie egy érvényes tranzakció célját, vagy elegendő, ha a tranzakció betartja a technikai szabályokat és kifizeti a piaci díjat?
A BIP-110 hívei szerint a konszenzusszabályok mindig is meghatározták, mi kerülhet a blokkláncba, ezért az adatkorlátozás nem cenzúra, hanem erőforrás-védelem.
Az ellenzők szerint viszont a Bitcoin nem képes megbízhatóan felismerni az emberi szándékot. Ugyanaz a bájtsorozat lehet kép, digitális aláírás, kriptográfiai bizonyíték, szerződéses feltétel vagy egy jövőbeli pénzügyi alkalmazás része.
Saylor fő érve: a Bitcoin nem tudja, mi a „jó” adat
Saylor 110 pontos írásának központi állítása, hogy a „spam” társadalmi minősítés, nem pedig egyértelmű konszenzusfogalom.
A Bitcoin-szoftver bájtokat, aláírásokat és költési feltételeket ellenőriz. Nem tudja megállapítani, hogy egy adatdarab hasznos pénzügyi bizonyíték, művészeti alkotás vagy értéktelen reklám.
Egy egyszerű példa:
- Egy 200 bájtos adatrész lehet egy digitális kép töredéke.
- Ugyanaz a 200 bájt lehet egy külső pénzügyi szerződés hashértéke és bizonyítéka.
- Lehet egy második réteges protokoll állapotának igazolása.
- Lehet egy később kifejlesztett biztonsági megoldás része.
A konszenzusrendszer csak a szerkezetet látja, a társadalmi jelentést nem.
Saylor ezért azt állítja, hogy a Bitcoin semlegességét nem az biztosítja, hogy mindenki helyesli az összes felhasználási módot. A semlegességet az biztosítja, hogy azonos technikai szabályok vonatkoznak minden felhasználóra. Véleménye szerint a díjpiacnak, az egyes csomópontok továbbítási szabályainak és a bányászok blokképítési döntéseinek kell kezelniük a nem kívánatos adatforgalmat, nem pedig új konszenzustilalmaknak.
Továbbítási szabály és konszenzusszabály: nem ugyanaz
A BIP-110 megértéséhez elengedhetetlen a hálózati irányelvek és a konszenzusszabályok megkülönböztetése.
Továbbítási irányelv
Egy csomópont eldöntheti, milyen még meg nem erősített tranzakciókat fogad be a mempooljába és továbbít más csomópontoknak.
Például egy node mondhatja azt:
„Nem továbbítok 83 bájtnál nagyobb OP_RETURN-adatot.”
Ettől a tranzakció még nem lesz a Bitcoin szabályai szerint érvénytelen. Egy másik csomópont továbbíthatja, egy bányász pedig közvetlenül befogadhatja és blokkba helyezheti.
Konszenzusszabály
Ha egy tranzakció megsérti a konszenzusszabályokat, az azt tartalmazó blokkot az új szabályt alkalmazó csomópont érvénytelennek tekinti.
Ez már nem egyszerű helyi preferencia. Két eltérő szabálykészletet használó csomópont különböző választ adhat arra, melyik a Bitcoin érvényes lánca.
A BIP-110 támogatói szerint a továbbítási szabályok önmagukban nem működnek, mert az adatküldők közvetlenül a bányászokhoz továbbíthatják tranzakcióikat, vagy más adatmezőket használhatnak.
Az ellenzők szerint éppen ezért veszélyes konszenzusszintre emelni a tiltást. Ha egy technika megkerülhető, újabb és újabb szabályokra lehet szükség, amelyek közben legitim alkalmazásokat is kizárhatnak.
Korábbi technikai vitákban több fejlesztő is arra figyelmeztetett, hogy az önkényes adatok teljes megakadályozása nehéz: a korlátozások drágíthatják az adattárolást, de kerülőutakhoz vagy más, kedvezőtlenebb megoldásokhoz vezethetnek.
Mi az a soft fork?
A soft fork olyan konszenzusmódosítás, amely szűkíti az érvényes blokkok vagy tranzakciók körét.
Képzeljünk el egy régi szabályt:
„Egy csomag tömege legfeljebb 20 kilogramm lehet.”
Az új, szigorúbb szabály:
„Egy csomag tömege legfeljebb 10 kilogramm lehet.”
Minden, ami megfelel az új szabálynak, megfelel a réginek is. A régi rendszer azonban elfogadhat 15 kilogrammos csomagokat, amelyeket az új rendszer már elutasít.
Bitcoin esetében a frissített csomópontok szigorúbb szabályokat alkalmaznak, miközben a régi csomópontok nem feltétlenül ismerik fel, hogy egy új szabály sérült. Ezért a soft fork visszafelé kompatibilisnek tekinthető, de csak akkor működik biztonságosan, ha elegendő bányászati és gazdasági szereplő ugyanazt a láncot követi.
Ha az új szabályt alkalmazó csomópontok elutasítanak egy blokkot, amelyet a régi csomópontok elfogadnak, átmeneti vagy tartós láncszakadás alakulhat ki. A soft forkok aktiválása ezért komoly koordinációs kockázatot jelent.
A BIP-110 szokatlan aktiválási mechanizmusa
A BIP-110 egy módosított BIP9-mechanizmust használna.
Normál esetben a bányászok a blokkok fejlécében egy meghatározott bit beállításával jelezhetik, hogy készen állnak az új szabályok betartására. A BIP-110 esetében a 4-es bit szolgál jelzésként.
A korai aktiváláshoz egy 2016 blokkból álló nehézségállítási periódusban legalább 1109 blokknak, vagyis 55 százaléknak kellene jeleznie.
A korábbi BIP9-aktiválásoknál gyakran 95 százalékos küszöböt használtak. A BIP-110 szerzője az alacsonyabb, 55 százalékos határt azzal indokolja, hogy a változtatás ideiglenes és sürgős. Az ellenzők szerint viszont 55 százalék túl kevés egy vitatott konszenzusmódosításhoz.
A legfontosabb dátumokat nem naptár, hanem blokkmagasság határozza meg:
- 961 632. blokk: megkezdődik a kötelező jelzési szakasz;
- 963 648. blokk: a BIP-110-et futtató node-ok szabályai szerint legkésőbb megtörténik a lock-in;
- 965 664. blokk: az új tranzakciós korlátozások aktiválódnának;
- az aktiválás után a szabályok 52 416 blokkon, megközelítőleg egy éven keresztül maradnának érvényben.
A döntő pontosítás: a BIP-110 nem egyszerűen „elbukik”
Az eredeti angol hír azt sugallja, hogy a BIP-110 valószínűleg elbukik, mert nincs mögötte elegendő konszenzus. Ez piaci értelemben reális következtetés lehet, technikailag azonban pontosításra szorul.
A BIP-110 specifikációjában nincs hagyományos FAILED, vagyis sikertelen végállapot. Ha az 55 százalékos önkéntes küszöb nem teljesül, a javaslatot alkalmazó csomópontok a 961 632. blokktól kötelező jelzést várnak el. Az ilyen node-ok elutasítanák azokat a blokkokat, amelyek nem jelzik a támogatást.
Ezért két külön kérdést kell feltenni:
- Elérte-e a BIP-110 az önkéntes bányászati támogatási küszöböt?
Nem. Michael Saylor augusztus eleji számítása szerint a periódusban matematikailag elérhetetlenné vált az 55 százalék. A 961 022. blokknál 38 jelző blokk, vagyis körülbelül 2,7 százalékos arány volt látható. - Megszűnik-e ettől automatikusan a BIP-110 szabályait futtató lánc?
Nem feltétlenül. Az új szoftvert futtató node-ok a programozott blokkmagasságnál elkezdhetik a kötelező jelzés kikényszerítését. Ha a bányászok többsége nem követi őket, ezek a node-ok egy kisebbségi láncon maradhatnak, vagy hosszú időn keresztül nem láthatnak általuk érvényesnek tekintett új blokkokat.
A pontosabb megfogalmazás tehát ez:
A BIP-110 önkéntes, széles bányászati aktiválása kudarcot vallott, de a kötelező aktiválási mechanizmus miatt a láncszakadás lehetősége még nem szűnt meg.
Az időzítés már közvetlenül aktuális
- augusztus 6-án, körülbelül 11:02-kor közép-európai nyári idő szerint a Bitcoin blokkmagassága 961 279 körül járt. Ez mindössze 353 blokkal volt a BIP-110 kötelező jelzési szakaszának kezdete előtt. Tízperces átlagos blokkidővel számolva ez hozzávetőleg 59 órát, vagyis kevesebb mint két és fél napot jelentett. A tényleges időpont természetesen a blokkok véletlenszerű érkezése miatt eltérhet.
Ez teszi különösen fontossá a mostani vitát. Nem egy távoli, elméleti frissítésről van szó. A szabályt alkalmazó és nem alkalmazó csomópontok közötti első éles eltérés már napokon belül megjelenhet.
Mit jelent a kötelező jelzés?
A kötelező jelzés nem azt jelenti, hogy minden bányász hirtelen támogatni kezdte a BIP-110-et.
A javaslatot alkalmazó node a kötelező szakaszban azt mondja:
„Csak azt a blokkot fogadom el, amelynek fejlécében szerepel a kijelölt jelzés.”
Ez ösztönözheti a bányászokat a jelzésre, mert egy nem jelző blokkot az ilyen node-ok elutasítanak. A bányász számára ez bevételkiesést jelenthet, amennyiben a BIP-110-et követő gazdasági szereplők kellően jelentősek.
Ha azonban a tőzsdék, letétkezelők, kereskedők, tárcaszolgáltatók és a hashráta többsége a hagyományos láncot követi, akkor a BIP-110-et futtató node-ok kerülhetnek kisebbségbe.
Ezért félrevezető lenne a kötelező szakaszban megjelenő 100 százalékos jelzési arányt automatikus közösségi támogatásként értelmezni. Ha az adott lánc eleve elutasít minden nem jelző blokkot, a fennmaradó blokkok természetesen mind jelezni fognak. Ez technikai szelekció, nem feltétlenül társadalmi konszenzus.
Ki dönt valójában a Bitcoin jövőjéről?
A Bitcoinban több szereplőcsoport együttes működése alakítja ki a konszenzust.
Fejlesztők
A fejlesztők kódot írnak, hibákat javítanak és javaslatokat fogalmaznak meg. A felhasználók azonban nem kötelesek futtatni az általuk készített szoftvert.
Bányászok
A bányászok blokkokat állítanak elő, és meghatározzák, mely tranzakciókat veszik fel azokba. Nagy hashrátával jelentős rövid távú befolyásuk van, de nem tudják egyedül rákényszeríteni a gazdasági szereplőkre egy általuk preferált szabályrendszer elfogadását.
Teljes csomópontok
A teljes csomópontok saját maguk ellenőrzik a blokkokat és tranzakciókat. Egy node nem kér engedélyt egy központi szereplőtől annak eldöntéséhez, hogy egy blokk érvényes-e.
Gazdasági szereplők
A tőzsdék, kereskedők, fizetési szolgáltatók, letétkezelők és intézményi befektetők döntik el, melyik láncon lévő eszközt tekintik BTC-nek, milyen ticker alatt kereskednek vele, és melyik lánc befizetéseit fogadják el.
Tulajdonosok
A bitcoin tulajdonosai a tőkéjükkel szavaznak. Dönthetnek úgy, hogy eladják az egyik lánc eszközét, megtartják a másikat, vagy egyik oldalt sem támogatják.
A Bitcoin konszenzusa ezért nem egyszerű bányászati szavazás. Inkább technikai, gazdasági és társadalmi koordináció, amelyben egyik csoport sem rendelkezik korlátlan hatalommal.
Milyen láncszakadás alakulhat ki?
A láncszakadás akkor jön létre, amikor a hálózat különböző részei eltérően ítélik meg ugyanazt a blokkot.
Tegyük fel, hogy egy bányász olyan blokkot hoz létre, amely nem jelzi a BIP-110 támogatását.
- A hagyományos szabályokat futtató node érvényesnek tekintheti.
- A BIP-110 kötelező jelzési szabályát alkalmazó node elutasíthatja.
Ettől a ponttól két lánc alakulhat ki:
- egy nagyobb hashrátával rendelkező, hagyományos lánc;
- egy kisebb, BIP-110-et alkalmazó lánc.
A kisebbségi lánc blokkjai lassabban érkezhetnek, amíg a nehézség nem igazodik a rendelkezésre álló hashrátához. Ha nagyon kevés bányász marad rajta, a lánc használhatósága és biztonsága jelentősen romolhat.
Az is lehetséges, hogy a BIP-110-et alkalmazó node-ok átmenetileg „beragadnak”: nem fogadnak el új blokkokat, mert a bányászok túlnyomó része nem az általuk megkövetelt módon jelez.
Elveszhetnek-e a befektetők bitcoinjai?
Egy protokollvita önmagában nem törli a privát kulcsokat és nem tünteti el automatikusan a bitcoinokat.
Ha azonban tartós láncszakadás történik, a korábbi UTXO-k elméletileg mindkét láncon megjelenhetnek. Hasonló történt a Bitcoin Cash 2017-es leválásakor: aki a szétválás pillanatában saját privát kulccsal rendelkezett bitcoin felett, később mindkét láncon hozzáférhetett az azonos előzményből származó érmékhez.
Ez nem jelent automatikus, kockázatmentes „ingyenpénzt”. Számos technikai veszély merülhet fel:
- visszajátszási támadás, ha egy tranzakció mindkét láncon érvényes;
- eltérő tőzsdei támogatás;
- ideiglenesen felfüggesztett befizetések és kifizetések;
- szokatlanul magas megerősítési követelmények;
- alacsony likviditás a kisebbségi láncon;
- hibás tickerhasználat vagy félreérthető eszköznevek;
- letétkezelői bizonytalanság arról, hogy az ügyfél jogosult-e mindkét eszközre.
A BIP-110 esetében a jelenlegi alacsony bányászati támogatás arra utal, hogy egy esetleges külön lánc kezdetben valószínűleg kisebbségi lenne. Ez csökkenti annak esélyét, hogy a domináns BTC-hálózat működése hosszú időre leálljon, de nem zárja ki az operatív zavarokat.
Miért nem azonos a BIP-110 a Bitcoin Cash szétválásával?
A Bitcoin Cash egy hard fork eredményeként jött létre. A hard fork tágítja vagy más módon inkompatibilisen módosítja a konszenzusszabályokat. A régi node-ok nem feltétlenül fogadják el az új szabályok szerint létrehozott blokkokat.
A BIP-110 formálisan soft fork, mert szigorúbb szabályokat vezetne be. Egy vitatott, kisebbségi soft fork azonban a gyakorlatban tartósan külön láncot eredményezhet.
Ezért a „soft fork” megnevezés nem azt jelenti, hogy a változás automatikusan veszélytelen. A kategória a szabályok kompatibilitási irányát írja le, nem a társadalmi elfogadottságot vagy a piaci kockázatot.
A BIP-110 támogatói mellett szóló legerősebb érvek
A vitát nem érdemes úgy leegyszerűsíteni, mintha az egyik oldalon a Bitcoin szabadságának védelmezői, a másikon pedig önkényes cenzorok állnának.
A BIP-110 támogatói valós problémákra hívják fel a figyelmet.
A blokklánc mérete folyamatosan növekszik
Minden teljes csomópontnak le kell töltenie és ellenőriznie kell a blokklánc előzményeit. A nagyobb adatállomány hosszabb kezdeti szinkronizációt, több tárhelyet és nagyobb sávszélességet igényelhet.
Ha a teljes node futtatása egyre drágábbá válik, kevesebb magánszemély ellenőrizheti önállóan a hálózatot. Ez hosszú távon centralizációs kockázatot jelenthet.
A nem pénzügyi adatok kiszoríthatják a fizetéseket
A Bitcoin blokkterülete szűkös. Ha hirtelen megnő az Ordinals-, token- vagy adatrögzítési kereslet, a hétköznapi fizetéseknek magasabb díjjal kell versenyezniük.
Egy kisebb összegű fizetésnél a díj aránytalanul naggyá válhat. Ez a felhasználókat letétkezelő szolgáltatások, központosított tőzsdék vagy más közvetítők felé terelheti, ami ellentétes lehet a Bitcoin önálló használatának céljával.
A bányász egyszer kap díjat, a node sokáig viseli a terhet
Az adattároló egyszer fizet a blokkba kerülésért. A bekerült adatok azonban éveken vagy évtizedeken keresztül a blokklánc részét képezhetik.
A BIP támogatói szerint a díjpiac ezért nem árazza be megfelelően a teljes társadalmi költséget.
Az ideiglenes szabály próbaidőt biztosíthatna
A BIP-110 nem örökre vezetné be a korlátozásokat. A tervek szerint körülbelül egy év után automatikusan megszűnnének.
A hívek szerint ez lehetőséget adna a hatások mérésére és egy finomabb, hosszú távú megoldás kidolgozására.
A kritikusok legerősebb ellenérvei
Nehéz megbízhatóan elkülöníteni az adatot a pénzügyi felhasználástól
A Bitcoin nem érti az adat jelentését. A méret- és szkriptalapú tiltás ezért legitim pénzügyi vagy biztonsági protokollokat is érinthet.
A korlátozás megkerülhető lehet
A nagy adatdarabok kisebb részekre bonthatók. Ha az adatküldő hajlandó magasabb díjat fizetni, a tiltás nem feltétlenül szünteti meg a tevékenységet.
A konszenzusszabály túl erős eszköz lehet
Egy helyi továbbítási szabály visszavonható anélkül, hogy a hálózat kettészakadna. Egy konszenzusszabály hibája vagy vitatott aktiválása sokkal komolyabb következményekkel járhat.
Veszélyes precedens születhet
Ha a közösség egyszer konszenzusszinten korlátoz egy nem kedvelt felhasználási módot, később más csoportok is kérhetik bizonyos tranzakciók kizárását.
A jövőbeni indok lehet például:
- magas erőforrás-igény;
- szabályozói nyomás;
- jogsértőnek tekintett tartalom;
- politikailag vitatott felhasználás;
- egy adott protokoll közösségi elutasítottsága.
Saylor szerint a Bitcoin egyik legfontosabb tulajdonsága éppen az, hogy a konszenzusrendszer nem tesz ilyen tartalmi különbséget az érvényes tranzakciók között.
Miért fontos a bányászati díjpiac?
A Bitcoin blokkjai korlátozott kapacitásúak. Amikor több tranzakció vár megerősítésre, mint amennyi elfér a következő blokkban, a felhasználók díjjal versenyeznek.
A bányász jellemzően azokat a tranzakciókat részesíti előnyben, amelyek méretükhöz képest magasabb díjat fizetnek.
Tegyük fel:
- egy hagyományos fizetés 150 virtuális bájt és 10 satoshi/vB díjat fizet;
- egy adatintenzív tranzakció 100 000 virtuális bájt, de csak 2 satoshi/vB díjat kínál.
A kisebb fizetés díjrátája magasabb, ezért előrébb kerülhet, még akkor is, ha abszolút értékben kevesebb díjat fizet.
A kritikusok szerint ez a piac önmagát szabályozza. Ha az Ordinals-felhasználók nem hajlandók elég magas díjat fizetni, a tranzakcióik várakoznak. Ha magas díjat fizetnek, akkor bevételt biztosítanak a Bitcoin biztonságát fenntartó bányászoknak.
A támogatók szerint azonban a díjpiac csak a blokkba kerülést árazza, a csomópontok hosszú távú tárolási költségét nem.
Mindkét érvelésnek van gazdasági alapja. Ezért a vita nem oldható fel azzal az egyszerű kijelentéssel, hogy „a piac majd mindent megold”, vagy azzal, hogy „minden nem pénzügyi adat spam”.
Mit jelent mindez a hétköznapi Bitcoin-befektetőnek?
A legtöbb befektetőnek nem kell azonnal módosítania hosszú távú stratégiáját pusztán a BIP-110 miatt. A javaslat nem változtatná meg:
- a 21 millió BTC-s maximális kínálatot;
- a blokkjutalmak előre meghatározott felezését;
- a korábban létrejött Bitcoin-tranzakciók történetét;
- a privát kulcsok alapvető működését;
- a proof-of-work bányászati mechanizmust.
A fő kockázat nem a monetáris politika átírása, hanem az átmeneti koordinációs bizonytalanság.
Tőzsdén tartott bitcoin
Aki központosított tőzsdén tartja a bitcoinját, annak a tőzsde dönti el:
- melyik láncot nevezi BTC-nek;
- támogatja-e a kisebbségi lánc eszközét;
- mikor indítja újra a befizetéseket és kifizetéseket;
- jóváír-e bármilyen különválásból származó másodlagos eszközt.
A felhasználónak nincs közvetlen ellenőrzése a privát kulcs felett.
Saját tárcában tartott bitcoin
Saját tárcánál a tulajdonos rendelkezik a kulcsokkal, de láncszakadás esetén óvatosságra van szükség. Nem ajánlott ismeretlen „coin splitting” szoftvert használni, seed kifejezést weboldalon megadni vagy kétes tárcába importálni.
A csalók gyakran használják ki a forkhelyzeteket azzal, hogy egy új érme igénylését ígérik a helyreállító kifejezésért cserébe.
Bitcoinban elszámoló vállalkozások
A kereskedőknek és szolgáltatóknak figyelniük kell:
- melyik node-szoftvert használják;
- milyen láncot követ a fizetési feldolgozójuk;
- szükséges-e ideiglenesen több megerősítés;
- hogyan kezeli a letétkezelő a potenciális láncszakadást.
Három lehetséges forgatókönyv
1. A domináns hálózat figyelmen kívül hagyja a BIP-110-et
Ez a jelenlegi alacsony önkéntes bányászati jelzés alapján a legkézenfekvőbb forgatókönyv.
A nagy bányászati poolok továbbra is a hagyományos szabályok szerint termelnek blokkokat. A tőzsdék és a gazdasági szereplők ezt a láncot tekintik BTC-nek. A BIP-110-et alkalmazó node-ok vagy visszaállnak a hagyományos szabályokra, vagy egy jelentéktelen kisebbségi láncon maradnak.
Ebben az esetben a piaci hatás korlátozott lehet.
2. Rövid ideig tartó kisebbségi lánc alakul ki
Néhány bányász BIP-110-kompatibilis blokkokat termel, de nem kap elegendő gazdasági támogatást.
A kisebbségi láncon lassú blokkok, alacsony likviditás és bizonytalan tőzsdei támogatás jelenhet meg. A domináns Bitcoin-lánc közben nagyrészt változatlanul működik tovább.
Ez technikailag látványos, de a hosszú távú BTC-befektető számára nem feltétlenül jelent rendszerszintű veszélyt.
3. Nagy bányászok az utolsó pillanatban átállnak
Elméletileg lehetséges, hogy jelentős bányászati poolok a kötelező szakasz közelében jelezni kezdenek, hogy elkerüljék blokkjuk egyes node-ok általi elutasítását.
Ez növelné a bizonytalanságot, különösen akkor, ha a bányászati jelzés mögött nem állna hasonlóan széles gazdasági és node-támogatás.
A bányászati jelzés ugyanis technikai készenlétet vagy gazdasági óvatosságot is jelenthet, nem feltétlenül elvi egyetértést.
Saylor győzelme automatikusan a befektetők győzelme?
Nem feltétlenül.
A BIP-110 elutasítása csökkentheti egy vitatott láncszakadás közvetlen kockázatát, és megerősítheti azt az elvet, hogy nagy konszenzusmódosítás csak széles körű támogatással történhet.
Ugyanakkor a javaslat bukása nem oldja meg az alapvető problémát:
- továbbra is lehet adatot rögzíteni a Bitcoinon;
- a blokklánc mérete tovább növekszik;
- új token- és adattárolási protokollok jelenhetnek meg;
- időszakosan ismét megugorhatnak a tranzakciós díjak;
- folytatódik a vita arról, hogy mi számít legitim blokkterület-használatnak.
Saylor érvei tehát elsősorban azt támasztják alá, hogy a BIP-110 kockázatos megoldás. Nem bizonyítják, hogy a nem pénzügyi adatforgalom semmilyen problémát nem okoz.
Egy megfontolt befektetőnek nem kell teljesen azonosulnia egyik táborral sem. Lehetséges egyszerre elfogadni, hogy az adatintenzív tranzakciók terhelhetik a hálózatot, és közben úgy gondolni, hogy egy vitatott konszenzuskorlátozás túl veszélyes válasz lenne.
Mit érdemes figyelni a következő hetekben?
A bitcoinárfolyam rövid távú mozgásánál fontosabbak lehetnek a technikai és intézményi jelzések.
Érdemes figyelni:
- a 961 632. blokknál megjelenő láncviselkedést;
- a nagy bányászati poolok jelzéseit;
- a blokkok közötti idő esetleges szétválását;
- a tőzsdék befizetési és kifizetési közleményeit;
- a Bitcoin Core és a Bitcoin Knots node-ok arányát;
- a letétkezelők forkkezelési szabályait;
- azt, hogy megjelenik-e külön ticker egy BIP-110-lánchoz;
- a reorganizációk és elárvult blokkok számát;
- a fejlesztők által azonosított kompatibilitási problémákat.
Egyetlen közösségimédia-bejegyzés vagy „100 százalékos jelzésről” szóló képernyőkép önmagában nem bizonyítja, hogy a Bitcoin gazdasági többsége elfogadta a változtatást.
Befektetői következtetés
A BIP-110 körüli vita a Bitcoin egyik legalapvetőbb dilemmáját mutatja meg.
A hálózat értékének része a kiszámíthatóság, a korlátozott kínálat, a cenzúraellenállás és az, hogy a szabályokat nem lehet könnyen megváltoztatni. Ugyanakkor a Bitcoin nem működhet korlátlan erőforrásokkal: a blokkterület, a tárhely, a sávszélesség és a node-üzemeltetők kapacitása véges.
A BIP-110 támogatói az erőforrások és a monetáris fókusz védelmét tartják elsődlegesnek. Saylor és az ellenzők a semleges szabályrendszert és a konszenzus stabilitását féltik.
A jelenlegi adatok alapján a BIP-110 nem rendelkezik széles körű önkéntes bányászati támogatással. Ez komoly érv az ellen, hogy a javaslatot a teljes Bitcoin-hálózat legitim frissítéseként kezeljük. A beépített kötelező jelzési mechanizmus miatt azonban az ügyet még nem lehet teljesen lezártnak tekinteni.
A legfontosabb befektetői tanulság nem az, hogy minden forkhelyzettől pánikba kell esni. Éppen ellenkezőleg: különbséget kell tenni egy javaslat formális aktiválási szabályai, a tényleges bányászati támogatás és a gazdasági konszenzus között.
A Bitcoin történetében a valóban tartós változtatások nem attól váltak sikeressé, hogy hangos támogatók álltak mögöttük, hanem attól, hogy a fejlesztők, node-üzemeltetők, bányászok, vállalkozások és felhasználók elegendően széles köre végül ugyanazokat a szabályokat fogadta el.
Gyakori kérdések
Mi a BIP-110?
A BIP-110 egy körülbelül egyéves időszakra tervezett Bitcoin soft fork, amely hét új konszenzuskorlátozással nehezítené meg a nagyobb adatmennyiségek tranzakciókba ágyazását. Elsősorban az Ordinals-feliratokat, nagy OP_RETURN-adatokat és egyes Taproot-alapú adatbeágyazási módszereket érintené.
Elfogadta már a Bitcoin a BIP-110-et?
Nem. A dokumentum „Complete” státusza azt jelzi, hogy a specifikáció kidolgozott, nem azt, hogy a hálózat elfogadta. Az önkéntes bányászati jelzés messze elmaradt az 55 százalékos küszöbtől.
Mikor kezdődik a kötelező jelzés?
A specifikáció szerint a 961 632. blokknál. A 2026. augusztus 6-i blokkmagasság alapján ez augusztus 8–9. körül várható, de a pontos időpont a blokkok tényleges érkezési sebességétől függ.
A BIP-110 megváltoztatná a 21 milliós Bitcoin-korlátot?
Nem. A javaslat nem változtatná meg a Bitcoin maximális kínálatát, kibocsátási ütemét vagy felezési rendszerét.
Elveszhetnek a már meglévő bitcoinok?
A javaslat önmagában nem törli a privát kulcsokat vagy a meglévő UTXO-kat. Az aktiválás előtti UTXO-k jelentős mentességet kapnának. Egy láncszakadás azonban technikai és letétkezelési kockázatokat okozhat, ezért ilyenkor különösen fontos az óvatosság.
Miért ellenzi Michael Saylor a javaslatot?
Saylor szerint a BIP-110 jelenleg érvényes, díjat fizető tranzakciókat tenne érvénytelenné, veszélyes precedenst teremtene, korlátozhatná a jövőbeli fejlesztéseket, és széles konszenzus nélkül láncszakadást idézhetne elő.
Miért támogatják mások a BIP-110-et?
A támogatók szerint a nem pénzügyi adatok növelik a blokklánc méretét, terhelik a node-üzemeltetőket, felhajthatják a tranzakciós díjakat és eltéríthetik a Bitcoint elsődleges monetáris céljától.
Az Ordinals tranzakciók illegálisak vagy érvénytelenek?
Nem. A jelenlegi Bitcoin-konszenzusszabályok szerint megfelelő szerkezettel érvényes tranzakciók lehetnek. Az, hogy egyes szereplők spamnek vagy nem kívánatos felhasználásnak tartják őket, társadalmi és gazdasági értékítélet.
Michael Saylor eldöntheti, melyik lánc lesz a Bitcoin?
Nem. Saylor és a Strategy jelentős gazdasági és kommunikációs befolyással rendelkezik, de nincs központi irányítási joga a hálózat felett. A domináns láncot a bányászati, node-üzemeltetői és gazdasági szereplők együttes viselkedése határozza meg.
Kell-e most eladni a bitcoint a BIP-110 miatt?
A BIP-110 önmagában nem ad általánosan érvényes vételi vagy eladási jelzést. A döntést az egyéni kockázattűrés, időtáv, portfólióméret és pénzügyi helyzet alapján kell meghozni. A protokollvita rövid távú bizonytalanságot okozhat, de nem módosítja közvetlenül a Bitcoin monetáris kínálati szabályait.
Jogi nyilatkozat
A cikk kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célt szolgál. Nem minősül befektetési tanácsadásnak, pénzügyi elemzésnek, jogi vagy adózási tanácsnak, továbbá nem jelent ajánlatot vagy felhívást bitcoin, részvény, származtatott termék vagy más pénzügyi eszköz megvásárlására, eladására vagy tartására. A kriptoeszközök árfolyama rendkívül volatilis, a protokollfrissítések és láncszakadások pedig technikai, működési, likviditási és letétkezelési kockázatokat hordozhatnak. Befektetési döntés előtt minden olvasónak saját kutatást kell végeznie, és szükség esetén engedéllyel rendelkező pénzügyi, jogi vagy adózási szakértőhöz kell fordulnia. A technikai és piaci adatok gyorsan változhatnak; a cikkben szereplő aktuális információk 2026. augusztus 6-i állapotot tükröznek.
