Az amerikai CLARITY Act újabb fontos lépéssel került közelebb a szenátusi vitához: John Thune republikánus többségi vezető eljárási indítványt nyújtott be a kriptopiaci törvényjavaslat napirendre vételének előmozdítására. Ez még nem jelenti a jogszabály elfogadását, de biztosítja, hogy a kriptovaluták amerikai szabályozásának egyik legfontosabb kérdése a szeptemberi visszatérés után ismét a Szenátus elé kerülhet.
A tét jóval nagyobb annál, mint hogy Washington elfogad-e még egy kriptós törvényt. A CLARITY Act alapvetően rendezné, mely digitális eszközök tartoznak az értékpapír-felügyelet, az SEC, és melyek az árupiaci felügyelet, a CFTC hatáskörébe, miközben új szabályokat állapítana meg a kriptotőzsdék, brókerek, DeFi-protokollok, stablecoinjutalmak és számos más piaci szereplő számára.
A CLARITY Act még nem ment át a Szenátuson
A legfontosabb pontosítás, hogy Thune augusztusi lépése nem a CLARITY Act végszavazása volt. A republikánus vezető cloture-indítványt nyújtott be a H.R. 3633 napirendre vételére irányuló indítvánnyal kapcsolatban. A Szenátus hivatalos sajtógalériája szerint a kamara szeptember 14-ig elnapolta munkáját, így a következő érdemi lépések szeptember közepén várhatók.
A cloture az amerikai szenátusi eljárás egyik kulcsfogalma. Segítségével korlátozható az elhúzódó vita, illetve leküzdhető a filibuster. Jogszabályok esetében ehhez a teljes létszámú Szenátusban háromötödös támogatás, vagyis általában 60 szavazat szükséges.
Ezért hallani azt, hogy a CLARITY Act előtt „60 szavazatos küszöb” áll. Technikai értelemben maga a végszavazás nem feltétlenül igényel 60 voksot, de ha az ellenzők blokkolják a napirendre vételt vagy később a vitát, a törvényhozási folyamat folytatásához ismét cloture-re lehet szükség. A gyakorlatban tehát a republikánusoknak demokrata vagy független szenátorok támogatását is meg kell szerezniük.
A törvényjavaslat ugyanakkor már jelentős politikai utat tett meg. A Képviselőház 2025. július 17-én 294–134 arányban fogadta el, ráadásul 78 demokrata képviselő is igennel szavazott. A Szenátus bankügyi bizottsága 2026 májusában 15–9-es, szintén kétpárti szavazással engedte tovább a saját változatát. Július 22-én Cynthia Lummis szenátor egy újabb, a bankügyi és mezőgazdasági bizottság munkáját egyesítő szöveget tett közzé.
Ez azért lényeges, mert a Szenátus előtt lévő változat jelentősen eltérhet a korábban elfogadott képviselőházi szövegtől. Ha a Szenátus módosított változatot fogad el, a két kamarának végül azonos szövegről kell megállapodnia, mielőtt a törvény az elnökhöz kerülhet.
Mit szabályozna valójában a CLARITY Act?
A CLARITY Act a stablecoinoknál jóval szélesebb területet fed le. Célja az Egyesült Államok digitáliseszköz-piacának úgynevezett market structure, vagyis piaci struktúraszabályozása: meghatározná a piaci szereplők kategóriáit, felügyeleti hatásköröket, regisztrációs követelményeket, ügyfélvédelmi szabályokat és az egyes tokenek jogi státuszának kereteit.
Ez az amerikai kriptopiac egyik legrégebbi problémájára reagál. Az elmúlt évek egyik visszatérő vitája az volt, hogy egy token mikor tekinthető értékpapírnak, illetve mikor inkább árupiaci jellegű digitális eszköznek. A különbség nem pusztán jogi címke: ettől függhet, melyik hatóságnál kell regisztrálni egy platformnak, milyen közzétételi kötelezettsége van a kibocsátónak, illetve milyen módon kereskedhetnek az adott eszközzel az amerikai befektetők.
A legfrissebb szenátusi tervezet az úgynevezett ancillary asset, hozzávetőleg „járulékos eszköz” kategóriáján keresztül próbálja kezelni azt a helyzetet, amikor egy projekt tokenjének értékesítése egy befektetési szerződés része lehet, miközben maga a hálózati token a másodlagos piacon nem feltétlenül marad értékpapír. A rendszer ugyanakkor közzétételi kötelezettségeket ír elő a projekt működésével, tokenkínálatával, irányításával, kockázataival és kapcsolt személyeivel kapcsolatban.
Laikusan: ha egy blokkláncprojekt pénzt gyűjt tokenek értékesítésével, attól a törvényjavaslat szerint nem feltétlenül következne automatikusan, hogy ugyanazt a tokent a későbbi tőzsdei kereskedés során is minden esetben hagyományos értékpapírként kell kezelni.
Ez komoly változás lehetne a jelenlegi amerikai rendszerhez képest, mert csökkenthetné azokat a jogi kockázatokat, amelyek miatt egyes kriptotőzsdék bizonyos tokeneket nem listáznak az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a kritikusok szerint a túl széles kivételek gyengíthetik a hagyományos értékpapír-jogi befektetővédelmet. A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy „több vagy kevesebb szabály” lesz-e, hanem az, hogy mely szabályok mely tokenekre vonatkoznak.
SEC vagy CFTC: miért ennyire fontos a hatáskörök rendezése?
Az SEC, vagyis az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elsősorban az értékpapírpiacokat felügyeli. A CFTC, a Commodity Futures Trading Commission ezzel szemben az árupiaci és derivatív piacok fő szövetségi felügyelete.
A CLARITY Act egyik alapvető célja, hogy a digitális commodityként besorolt eszközök spot piacán – vagyis ott, ahol magát az eszközt veszik és adják el, nem pedig határidős kontraktust – nagyobb és egyértelműbb CFTC-hatáskört hozzon létre. A tervezet külön regisztrációs rendszert tartalmaz digitális commodity-tőzsdék, brókerek és kereskedők számára, és előírja az SEC és a CFTC együttműködését is.
A szabályozási bizonytalanság csökkenése elméletileg több intézményi szereplőt ösztönözhet arra, hogy amerikai infrastruktúrán keresztül lépjen be a piacra. Egy bank, letétkezelő vagy nagy alapkezelő számára ugyanis nemcsak az számít, hogy egy token technológiailag működik-e, hanem az is, hogy pontosan mely hatóság felügyeli, milyen tőkekövetelményeket kell teljesíteni, és milyen felelősséget vállal a szolgáltató.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a CLARITY Act elfogadása automatikusan minden kriptovaluta árfolyamát emelné. A szabályozási kockázati prémium csökkenése pozitív tényező lehet, de egy token értékét továbbra is befolyásolja többek között a tokenomika – vagyis a token kibocsátási, elosztási és felhasználási rendszere –, a likviditás, a hálózati aktivitás, a verseny, valamint a globális kamat- és kockázatvállalási környezet.
Stablecoinjutalmak: a bankok és a kriptocégek egyik fő ütközőzónája
A CLARITY Act körüli vita egyik legérdekesebb pontja első látásra nem is a bitcoinról vagy az altcoinokról szól, hanem a stablecoinokról. A stablecoin olyan digitális eszköz, amelynek árfolyamát általában egy hagyományos pénzhez – például az amerikai dollárhoz – igyekeznek kötni.
Az Egyesült Államok 2025-ben már elfogadta a stablecoinokra vonatkozó GENIUS Actet. Donald Trump 2025. július 18-án írta alá a törvényt, amely többek között likvid eszközökből álló teljes tartalékolást és rendszeres tartalék-közzétételt ír elő a szabályozott fizetési stablecoinok kibocsátóinak.
A mostani vita arról szól, milyen hozamot vagy jutalmat kaphassanak a stablecoint birtokló ügyfelek.
A júliusban közzétett CLARITY Act-tervezet tiltja, hogy a szabály hatálya alá tartozó digitáliseszköz-szolgáltatók pusztán egy stablecoin tartásáért olyan passzív kamatot vagy hozamot fizessenek, amely gazdaságilag egy kamatozó bankbetéthez hasonló. Ugyanakkor teret hagy olyan valódi aktivitáshoz vagy tranzakcióhoz kötött jutalmaknak, amelyek nem minősülnek betétszerű kamatnak.
A banki érdekképviseletek szerint ez még mindig nem elég szigorú. A Bank Policy Institute július 23-án azt állította, hogy a jelenlegi megfogalmazás továbbra is lehetővé tehet bizonyos kamatszerű konstrukciókat, amelyek elszívhatják a bankbetéteket és ezáltal csökkenthetik a hitelezési kapacitást.
A kriptoipar oldaláról viszont a tranzakcióhoz kötött jutalmazás a verseny és az új fizetési megoldások fontos eleme lehet. Maga a tervezet is különbséget tesz a passzív, betétszerű hozam és az aktivitásalapú ösztönzők között.
A vita mögött tehát valódi üzleti konfliktus áll: ha egy dollárhoz kötött stablecoin ugyanolyan egyszerűen tartható, mint egy bankszámla-egyenleg, és közben versenyképes jutalmat is kínál, az egyes ügyfelek számára alternatívát jelenthet a hagyományos bankbetéttel szemben. Hogy ennek makrogazdasági hatása mennyire lenne jelentős, már sokkal vitatottabb kérdés.
Trump kriptoérdekeltségei politikai akadállyá váltak
A CLARITY Act szenátusi sorsa nem kizárólag pénzügyi szabályozási kérdéseken múlik. Az egyik legérzékenyebb politikai vita Donald Trump elnök és családja kriptoérdekeltségeihez kapcsolódik.
Reuters szerint Trump 2026 júniusában több mint 1,4 milliárd dollárnyi, a család kriptoüzleteihez kapcsolódó előző évi bevételt jelentett. A demokraták emiatt szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat követelnek, azzal érvelve, hogy egy hivatalban lévő elnök vagy más magas rangú tisztségviselő nem profitálhat olyan piacból, amelynek szabályozására közvetlen befolyása van.
A július 22-i frissített tervezet már külön etikai fejezetet tartalmaz. A szöveg szerint az érintett állami tisztségviselők és házastársaik szolgálati idejük alatt ellenérték fejében nem bocsáthatnának ki vagy szponzorálhatnának bizonyos digitális eszközöket; a szabályt megsértő tokenek tőzsdei listázását is korlátozná.
A demokrata kisebbség azonban nem tartja elegendőnek a módosítást. Elizabeth Warren és a Szenátus bankügyi bizottságának demokrata stábja azt állítja, hogy a rendelkezések többek között a közvetítő cégek, korábbi üzletek, licencmegállapodások és bizonyos promóciós tevékenységek miatt továbbra is jelentős kiskapukat hagynak.
A republikánus támogatók ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy a törvény átfogó fogyasztóvédelmi, pénzmosás-ellenes és nemzetbiztonsági rendelkezéseket is tartalmaz, miközben jogbiztonságot teremtene az amerikai digitáliseszköz-ipar számára.
Ez a politikai konfliktus különösen fontos, mert a republikánusok önmagukban nem tudják biztosan átlépni a cloture-höz szükséges 60 szavazatos küszöböt. A kompromisszum tartalma ezért közvetlenül befolyásolhatja, hogy elegendő demokrata szenátor hajlandó-e támogatni a törvény további tárgyalását.
Mit jelenthet a CLARITY Act a kriptopiac számára?
A piac szempontjából a törvény legfontosabb hatása valószínűleg nem egyetlen napi árfolyammozgás lenne, hanem az amerikai kriptoüzleti modellek hosszabb távú kockázatainak átrendeződése.
A legnagyobb potenciális nyertesek közé tartozhatnak az Egyesült Államokban működő szabályozott kriptotőzsdék, brókerek és letétkezelők. Ha egyértelműbbé válik, milyen engedéllyel milyen digitális eszközt lehet kínálni, csökkenhet a jogértelmezési bizonytalanság, miközben a hagyományos pénzügyi intézmények számára is könnyebbé válhat a piacra lépés.
Bizonyos Layer 1 és Layer 2 hálózatok tokenjei számára is kedvező lehet az egyértelműbb besorolás. A Layer 1 az önálló alapblokkláncokat, például az Ethereumhoz hasonló hálózatokat jelenti, míg a Layer 2 olyan rájuk épülő megoldás, amely gyorsabb vagy olcsóbb tranzakciófeldolgozást próbál biztosítani.
A DeFi, vagyis a decentralizált pénzügyek szintén kiemelt terület. A frissített törvénytervezet különbséget próbál tenni a valóban decentralizált protokollok és azon rendszerek között, amelyek felett egy vállalat vagy meghatározott szereplő tényleges kontrollt gyakorol. Szoftverfejlesztői védelmeket is tartalmaz, miközben pénzmosás-ellenes és kiberbiztonsági követelményeket épít a szabályozásba.
Itt azonban komoly kockázat is van. A Bank Policy Institute és demokrata bizottsági politikusok szerint a DeFi-re és az illegális pénzmozgások ellenőrzésére vonatkozó szabályok egy része túl sok lehetőséget hagyhat a szabályozás megkerülésére. A törvény republikánus támogatói ezzel szemben azt állítják, hogy a javaslat jelentősen erősíti a Bank Secrecy Act, a szankciós és pénzmosás-ellenes előírások alkalmazását a digitális eszközök területén.
Ez jól mutatja a CLARITY Act központi dilemmáját: hogyan lehet úgy jogi biztonságot teremteni egy nyílt, globális technológia számára, hogy közben ne keletkezzenek új szabályozási kiskapuk.
Mi történhet szeptemberben? Három lehetséges forgatókönyv
Optimista forgatókönyv: a republikánus vezetés kompromisszumot köt elegendő demokrata szenátorral az etikai, stablecoinhozam- és pénzmosás-ellenes kérdésekben. A cloture megkapja a szükséges támogatást, megkezdődik az érdemi vita, majd egy módosított CLARITY Act átmegy a Szenátuson. Ez szabályozási szempontból jelentős pozitív fejlemény lenne a nagy amerikai kriptopiaci szolgáltatóknak, de ez sem jelentene automatikus vagy tartós árfolyam-emelkedést.
Semleges forgatókönyv: a szeptemberi eljárási szavazás előreviszi a törvényjavaslatot, de az alkuk elhúzódnak. További módosítások érkeznek az etikai szabályokra, a stablecoinjutalmakra vagy a DeFi-re, így a végleges törvény megszületése későbbre tolódik. A most közzétett 616 oldalas szenátusi szöveg már önmagában is azt mutatja, mennyire összetett a kompromisszum.
Negatív vagy kockázati forgatókönyv: nem sikerül összegyűjteni a cloture-höz szükséges támogatást. Ebben az esetben a törvény nem feltétlenül hal meg végleg, de a közelgő választási időszak és a szenátusi naptár miatt lényegesen nehezebb lehet újra napirendre venni. A kriptopiac számára ez elsősorban a szabályozási bizonytalanság fennmaradását jelentené.
Thune döntése tehát fontos, de nem szabad összekeverni a törvény elfogadásával. A CLARITY Act most kapott biztosabb helyet a szenátusi napirenden; a nehezebb feladat, a politikailag elfogadható 60 szavazatos koalíció kialakítása még hátravan.
Gyakori kérdések
Mi a CLARITY Act?
A Digital Asset Market Clarity Act egy átfogó amerikai kriptopiaci törvényjavaslat. Többek között meghatározná az SEC és a CFTC feladatmegosztását, szabályozná a digitális commodity-piacokat, a kriptotőzsdéket és más közvetítőket, valamint fogyasztóvédelmi, DeFi-, stablecoin- és pénzmosás-ellenes rendelkezéseket tartalmaz.
Elfogadta már a Szenátus a CLARITY Actet?
Nem. John Thune cloture-t nyújtott be a törvényjavaslat napirendre vételéhez kapcsolódó indítványra. Ez egy eljárási lépés, amely megnyithatja az utat az érdemi szenátusi tárgyalás előtt, de nem jelent végleges elfogadást.
Miért beszél mindenki 60 szenátusi szavazatról?
Mert a jogszabályokkal kapcsolatos cloture-höz a Szenátus szabályai szerint a megválasztott és felesküdött szenátorok háromötödének támogatása szükséges, ami teljes létszám esetén 60 szavazat.
Mit jelentene a törvény a bitcoin számára?
A bitcoin esetében a közvetlen jogi bizonytalanság kisebb, mint sok más tokennél. A CLARITY Act inkább a körülötte működő amerikai kereskedési, letétkezelési és intézményi infrastruktúra szabályozási kereteit tehetné kiszámíthatóbbá. Ettől önmagában nem következik meghatározott bitcoin-árfolyam.
Miért fontosak a stablecoinjutalmak a CLARITY Actben?
Mert a bankok attól tartanak, hogy a kamatszerű stablecoinjutalmak versenyt teremthetnek a hagyományos bankbetéteknek. A jelenlegi tervezet tiltja a passzív, betétszerű hozamot, de bizonyos aktivitás- és tranzakcióalapú jutalmakat megengedne. A pontos határvonal továbbra is politikai vita tárgya.
Mikor dőlhet el a CLARITY Act sorsa?
A Szenátus szeptember 14-én tér vissza, és a törvényjavaslat napirendre vételéhez kapcsolódó cloture-indítvány már be van nyújtva. A folyamat azonban további eljárási szavazásokat, módosításokat és politikai alkukat igényelhet, ezért a végleges elfogadás időpontja jelenleg nem tekinthető biztosnak.
Jogi nyilatkozat
A cikk kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célokat szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi vagy jogi tanácsadásnak. A kriptovaluták és más digitális eszközök magas kockázatú, jelentős árfolyam-ingadozásnak kitett befektetések lehetnek, ezért pénzügyi döntés előtt mindig indokolt az önálló tájékozódás és szükség esetén szakértő bevonása.
