A kriptokártyák már messze nem csak látványos extrák a digitális pénzügyek világában. A havi forgalmuk 759 millió dollár fölé nőtt, a RedotPay vezet, miközben az Ether.fi, a KAST és a Karta is egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból. A háttérben pedig ott van a valódi nagy sztori: a stabilcoinok lassan tényleg beköltöznek a hétköznapi fizetések világába.
Még néhány éve is inkább futurisztikus ötletnek tűnt, hogy valaki kriptovalutával fizessen egy étteremben, előfizessen egy szolgáltatásra vagy egyszerűen csak lehúzza a kártyáját egy hétköznapi vásárlásnál. Mostanra viszont ez egyre kevésbé számít különlegességnek.
Az a16z crypto friss felmérése szerint a kriptokártyák havi fizetési volumene már meghaladja a 759 millió dollárt. Ez önmagában is komoly összeg, de még érdekesebb, hogy a piac láthatóan gyorsuló ütemben fejlődik.
A július 31-i adatok alapján a RedotPay áll az élen, de az Ether.fi, a KAST és a Karta is szépen növeli a részesedését. Mindez arra utal, hogy a kriptokártyákért folyó verseny most kezd igazán komollyá válni.
Kriptóval fizetni, de úgy, mint egy sima bankkártyával
A kriptokártyák varázsa valójában abban rejlik, hogy a felhasználónak nem kell feltétlenül éreznie, mennyi technológia dolgozik a háttérben.
A rendszer lényege egyszerű: a felhasználó kriptovalutát vagy stabilcoint tart egy kapcsolódó számlán vagy tárcában, majd a kártyájával ugyanúgy fizet, mintha hagyományos debit- vagy hitelkártyát használna.
A kereskedő oldalán eközben sok esetben semmi különös nem történik. Nem kell Bitcoint, Ethereumot vagy stabilcoint elfogadnia, mert a háttérben a rendszer átváltja vagy elszámolja a digitális eszközt, a kereskedő pedig fiat pénzben kapja meg az összeget.
Pont ez az, ami miatt a kriptokártyák ennyire fontosak lehetnek a tömeges felhasználás szempontjából. Nem kell új fizetési rendszert építeni minden üzletben, elég összekötni a kriptovilágot a már létező kártyahálózatokkal.
A RedotPay most az élen áll
A felmérés szerint jelenleg a RedotPay rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel a jelentősebb kriptokártyák között.
Ez arra utal, hogy komoly kereslet van azokra a szolgáltatásokra, amelyek minél egyszerűbbé teszik a stabilcoinok elköltését.
A felhasználók ugyanis nem feltétlenül akarnak minden egyes vásárlás előtt manuálisan kriptót eladni, dollárra vagy euróra váltani, majd külön banki csatornán elkölteni az összeget. A kriptokártyák éppen ezt a macerát iktatják ki.
A RedotPay mögött azonban egyre szorosabb a mezőny.
Az Ether.fi, a KAST és a Karta tavaly év vége óta folyamatosan növeli a részesedését, így a piac egyre inkább hasonlít egy klasszikus fintech-versenyhez.
A szolgáltatók különböző jutalmakkal, cashbackkel, alacsonyabb díjakkal és több blockchain támogatásával próbálják magukhoz csábítani az ügyfeleket.
A stabilcoinok végre tényleg költhető pénzzé válnak
A történet egyik legfontosabb része nem is maga a kriptokártya, hanem az, hogy milyen eszközökkel használják ezeket a kártyákat.
Ebben pedig egyértelműen a stabilcoinok kerülnek a középpontba.
A stabilcoinokat jellemzően valamilyen hagyományos devizához, legtöbbször az amerikai dollárhoz kötik. Emiatt az árfolyamuk sokkal kevésbé ingadozik, mint például a Bitcoiné vagy az Ethereumé.
Ez a hétköznapi fizetésekben óriási előny.
Nem túl praktikus úgy megvenni egy kávét vagy kifizetni egy szállodát, hogy az erre félretett kriptoeszköz értéke néhány óra alatt akár több százalékot is változhat. A stabilcoinok ezzel szemben sokkal inkább használhatók digitális készpénzként.
A kriptokártyák pedig pontosan ezt a digitális készpénzt kötik össze a való világ fizetési infrastruktúrájával.
Egyre kevésbé csak tőzsdei eszköz a stabilcoin
A stabilcoinok éveken keresztül leginkább a kriptokereskedők számára voltak fontosak.
Ha valaki eladta a Bitcoinját, de nem akart teljesen kilépni a kriptopiacról, gyakran USDT-be, USDC-be vagy más stabilcoinba parkolta a pénzét.
Ez ma is fontos felhasználási terület, de már messze nem az egyetlen.
A kriptokártyák térnyerésével a stabilcoinok egyre inkább valódi fizetőeszközként is megjelennek.
Lehet velük étteremben fizetni, online vásárolni, utazást foglalni, előfizetéseket rendezni vagy akár hétköznapi bevásárlást intézni.
Ez nagy váltás a kriptopiac történetében.
A digitális eszközök tömeges elterjedéséhez ugyanis nem elég, ha jól lehet velük spekulálni. Használni is kell őket valamire.
Bankszámla nélkül is működhet a modell
A kriptokártyák egyik legizgalmasabb felhasználási területe azokban az országokban jelenhet meg, ahol a hagyományos banki szolgáltatások kevésbé hozzáférhetők.
Az a16z szerint bizonyos kriptokártyás megoldások lehetővé teszik, hogy a felhasználók stabilcoinokon keresztül férjenek hozzá dolláralapú pénzügyi szolgáltatásokhoz, akár klasszikus bankszámla nélkül is. Ez különösen vonzó lehet olyan régiókban, ahol magas az infláció, gyenge a helyi valuta vagy nehéz hozzáférni amerikai dollárhoz.
Egy internetkapcsolat, egy kriptotárca és egy megfelelő kártyaszolgáltatás bizonyos esetekben elegendő lehet ahhoz, hogy valaki dollárhoz kötött digitális pénzt tartson és azt a hétköznapokban is elkölthesse. Ez már túlmutat a kriptós kényelmi funkciókon.
Itt a blockchain-alapú fizetések már közvetlenül versenyezhetnek bizonyos hagyományos banki szolgáltatásokkal.
A self-custody lehet a következő nagy dobás
A piac másik érdekes iránya a self-custody, vagyis a saját kezelésű tárcák és kriptokártyák összekapcsolása. A klasszikusabb modellben a felhasználó először elhelyezi a pénzét egy szolgáltatónál, amely ezután kezeli a kártyás tranzakciókat.
A self-custody megoldások ennél egy fokkal „kriptósabbak”. Ilyenkor a felhasználó saját tárcájában tarthatja a stabilcoinjait, és a szolgáltató csak akkor használja fel azokat, amikor ténylegesen fizetés történik.
A tranzakció során a rendszer zárolhatja vagy elszámolhatja a szükséges stabilcoint, majd fiat pénzben rendezheti a vásárlást a kereskedő felé. Bizonyos konstrukciókban ezt okosszerződések is segíthetik.
Ha ez a modell szélesebb körben elterjed, akkor a felhasználók egyszerre élvezhetik a saját eszközkezelés előnyeit és a hagyományos bankkártyák kényelmét.
Nem minden akadály tűnt el
A 759 millió dolláros havi forgalom látványos, de ez még nem jelenti azt, hogy a kriptokártyák előtt ne lennének komoly kihívások.
A szabályozás továbbra is az egyik legnagyobb kérdőjel. Az egyes országok eltérően kezelik a kriptoeszközöket, a stabilcoinokat és a digitális pénzügyi szolgáltatásokat. A szolgáltatóknak emellett meg kell felelniük a pénzmosás elleni, ügyfélazonosítási és más pénzügyi szabályoknak is.
A technológiai háttér szintén kulcsfontosságú. Egy kriptokártya csak akkor lehet valódi tömegtermék, ha ugyanolyan stabilan működik, mint egy hagyományos bankkártya. A felhasználót nem érdekli, hogy éppen melyik blockchain lassult le vagy milyen okosszerződés dolgozik a háttérben.
A fizetésnek egyszerűen működnie kell. Ugyanez igaz a biztonságra és az ügyfélszolgálatra is. Minél több pénz mozog ezeken a platformokon, annál fontosabb lesz a megbízhatóság.
Most kezd igazán beindulni a kriptokártyás verseny
A havi 759 millió dolláros volumen azt mutatja, hogy a kriptokártyák már átléptek azon a ponton, amikor pusztán érdekes kísérletként lehetett rájuk tekinteni. A RedotPay jelenleg előnyben van, de az Ether.fi, a KAST és a Karta növekedése arra utal, hogy a verseny még messze nincs lefutva.
A következő időszakban várhatóan még fontosabb lesz, ki tud jobb jutalmakat, alacsonyabb díjakat, több támogatott hálózatot és egyszerűbb felhasználói élményt kínálni. A nagyobb kép azonban ennél is érdekesebb.
A kriptokártyák azt mutatják meg, hogyan válhat a blockchain-technológia a hétköznapi pénzügyek részévé úgy, hogy a felhasználónak ehhez nem kell kriptós szakértőnek lennie.
Ha a stabilcoinok valóban elindulnak a tömeges fizetési eszközzé válás útján, akkor könnyen lehet, hogy nem egy új kriptotőzsde vagy egy új token lesz a következő nagy sztori, hanem egyszerűen az, hogy egyre többen fizetnek digitális dollárral a mindennapokban.
