Arthur Hayes májusban a kriptopiac „szentháromságának” nevezte a Hyperliquid, a Zcash és a NEAR tokenjét, június elejére mégis kiszállt mindháromból. A fordulat jó példa arra, miért nem elég egy ismert piaci szereplő véleményét követni: a három projekt eltérő problémát old meg, és eltérő kockázatot hordoz. Megnéztük, mi változott azóta a hálózatok működésében, és mit árulnak el a számok a tokenjeikről.
Arthur Hayes kiszállása: mit tudunk biztosan?
A BitMEX társalapítója 2026. május 22-én a HYPE, a ZEC és a NEAR hármasát emelte ki. Június 4-én közölte, hogy eladta HYPE- és NEAR-pozícióját; a megadott forrásszöveg szerint másnapra a ZEC-től is megvált. A HYPE és a NEAR esetében Hayes többek között az emelkedő energiaköltségekkel, a mesterséges intelligenciához kötődő várható tőzsdei bevezetések tőkeelszívó hatásával és egy lehetséges piaci csúccsal indokolta döntését. Ezek az ő akkori várakozásai voltak, nem bizonyított piaci törvényszerűségek.
Egy eladásból önmagában nem következik, hogy az eladó már nem hisz egy projekt technológiájában. A rövid távú árfolyamkockázat, egy új biztonsági információ vagy a portfólió átrendezése is indokolhatja a kiszállást. Ugyanígy az sem bizonyítja egy korábbi eladás hibás voltát, ha az árfolyam később emelkedik: utólag könnyű kiválasztani azt az időpontot, amely egy döntést jónak vagy rossznak láttat.
A három token között ezért érdemes különbséget tenni. A ZEC értékelésében az adatvédelem és a hálózat biztonsága a központi kérdés. A NEAR esetében azt kell vizsgálni, hogy a láncok közötti szolgáltatások használatából mennyi érték jut el a tokenhez. A HYPE esetében a kereskedési tevékenység, a díjakból finanszírozott tokenvásárlás és a tokenkínálat változása áll a figyelem középpontjában.
Zcash: a biztonsági hiba után helyreállt a bizalom?
A Zcash olyan kriptovaluta, amelynél a felhasználó átlátható és védett tranzakció között választhat. Az utóbbinál a nyilvános blokkláncon nem látható ugyanúgy a küldő, a címzett és az összeg, mint egy hagyományos, átlátható utalásnál. Ezt a rendszer úgynevezett nullaismeretű bizonyítékokkal teszi lehetővé: a hálózat ellenőrizheti egy tranzakció érvényességét anélkül, hogy minden részletét közzé kellene tenni. Az adatvédelem tehát választható funkció, és egy átlátható cím használata nem adja ugyanazt a védelmet.
2026 májusának végén a kutatók súlyos hibát jeleztek az Orchard nevű védett tranzakciós rendszerben. A sérülékenység elméletileg lehetővé tehette volna hamis ZEC létrehozását. Ez különösen érzékeny kérdés egy olyan eszköznél, amelynek tervezett felső kínálati korlátja 21 millió érme: ha a rejtett tranzakciók között ellenőrizetlen többlet keletkezhetne, sérülne a korlátozott kínálatba vetett bizalom.
A fejlesztők június elején sürgősségi hálózati lépésekkel megszüntették a hiba kihasználásának lehetőségét. A probléma ezzel még nem zárult le teljesen: a védett tranzakciók természete miatt kívülről nem lehetett egyszerűen bizonyítani, hogy a korábbi időszakban biztosan nem történt visszaélés. A „nem találtak bizonyítékot visszaélésre” és a „bizonyítottan nem történt visszaélés” két külön állítás.
Erre adott választ a július 28-án aktivált Ironwood frissítés. Új védett rendszert vezetett be, a régi Orchard rendszerből pedig csak ellenőrzött feltételekkel enged ki értéket. A megoldás célja, hogy a hálózat üzemeltetői önállóan ellenőrizhessék a forgalomban lévő ZEC kínálatának érvényességét akkor is, ha a korábbi sérülékenység kihasználását nem lehet visszamenőleg kizárni. Ez fontos biztonsági előrelépés, de nem jelenti azt, hogy egy szoftveres hálózat a jövőben már nem találkozhat új hibával.
ZEC: mire elég a növekvő adatvédelmi igény?
A forrásszöveg szerint 2026. szeptember 24-én a ZEC-kínálat 29 százaléka volt védett rendszerben, szemben az egy évvel korábbi 23,3 százalékkal. Ez érdekes összevetés, de a pontos arányt független, azonos módszertanú idősorral nem tudtam megerősíteni, ezért nem kezelem ellenőrzött friss adatként. Ráadásul a védett rendszerben tárolt ZEC aránya és a védett tranzakciók aránya két külön mutató.
Az összefüggés ettől még lényeges. Ha többen használják a védett tranzakciókat, egy adott átutalást nehezebb lehet elkülöníteni a többitől. Az adatvédelem ereje azonban nem csupán a zárolt vagy tárolt érmék mennyiségétől függ. Számít a tárcák támogatása, a tranzakciók használati mintája, valamint az is, hogy a felhasználó mikor és hogyan lép át az átlátható és a védett világ között.
A Zcash kínálati szabályai a bitcoinéhoz hasonlóan felső korlátot és időszakos jutalomfelezést alkalmaznak. Ettől a ZEC árfolyama még nem követi szükségszerűen a bitcoinét. A keresletet a használhatóság, a technológiába vetett bizalom, a tőzsdei hozzáférés és az adatvédelmi eszközökkel kapcsolatos szabályozói hozzáállás is befolyásolhatja.
A ZEC kedvező forgatókönyvéhez az kellene, hogy az Ironwood utáni működés tartósan megbízhatónak bizonyuljon, és a védett tranzakciók használata valódi, folyamatos igényből növekedjen. Kockázati forgatókönyv, ha új technikai gond merül fel, vagy ha a hozzáférés és a likviditás szűkül. A sikeres hibajavítás a bizalom egyik feltétele, nem önmagában árfolyam-előrejelzés.
NEAR: hogyan kapcsolódik a Zcash használatához?
A NEAR saját blokklánccal rendelkező, úgynevezett Layer 1 hálózat. Az itt fontos szolgáltatás a NEAR Intents: a felhasználó megadhatja, milyen eredményt szeretne elérni, a rendszeren belüli szereplők pedig versenyezhetnek a kérés teljesítéséért. Például valaki ZEC-t szeretne egy másik láncon elérhető eszközre váltani; számára a kívánt végeredmény fontosabb lehet annál, hogy az ügylet technikailag hány lépésből áll.
A NEAR szerint a Zcashhez kapcsolódó tárcás megoldások is használják az Intents infrastruktúráját láncok közötti váltásokhoz. Ez valós kapcsolat a két ökoszisztéma között. Ebből azonban nem következik, hogy minden ZEC-ügylet NEAR-token iránti ugyanakkora keresletet teremt, vagy hogy a Zcash népszerűségének minden növekedése automatikusan a NEAR árfolyamát emeli.
A magánszféra szempontjából is fontos a pontos megfogalmazás. Egy védett ZEC-ből indított láncok közötti váltás nem garantál teljes, minden résztvevőre és minden későbbi lépésre kiterjedő névtelenséget. A fogadó lánc nyilvános adatai, a használt tárca, a közvetítő szolgáltatás vagy az esetleges azonosítási kötelezettség külön információkat tárhat fel. A felhasználónak az adott útvonal teljes működését kell értenie ahhoz, hogy tudja, mit véd az adatvédelmi funkció.
A NEAR számára a lehetőség szélesebb is a Zcashnél. Ha különféle tárcák és alkalmazások egyszerűbb láncok közötti váltáshoz használják az Intents rendszert, a forgalom több eszközből érkezhet. A versenytársak, a külső végrehajtó szereplőktől való függés, a váltási költségek és az ügylet közbeni árfolyameltérés viszont mind befolyásolhatják, hogy a növekvő használatból mennyi bevétel marad a protokollnál.
NEAR-bevételek: mikor profitál ebből a token?
A NEAR értékelésénél nem elég a rendszerben megforduló teljes váltási összeget nézni. A forgalom az ügyletek összértéke, a bruttó díj az ezekhez kapcsolódó díjbevétel, a nettó protokollbevétel pedig az a rész, amely a partnerek és a végrehajtásban közreműködők részesedése után a protokollnál marad. A három számot összekeverve könnyű túlbecsülni egy szolgáltatás gazdasági súlyát.
A DefiLlama NEAR Intents adatlapja az ellenőrzéskor mintegy 6,54 millió dollár bruttó díjat és 1,67 millió dollár protokollbevételt mutatott a megelőző 30 napra. Ezek változó, eltérő időpontokban eltérő értékű adatok. Az adatlap szerint 2026. február 23. óta az Intentsből származó, protokollnál maradó bevételt NEAR-visszavásárlásra használják; a megvett tokenek itt nem automatikusan elégetett tokenek.
Ez a mechanizmus kapcsolatot teremthet a használat és a token piaci kereslete között. A kapcsolat erősségét azonban a nettó bevétel nagysága dönti el, nem a váltások látványos összforgalma. A NEAR esetében a tokenomika – vagyis a kibocsátás, a felhasználás és a kínálat változásának szabályrendszere – másik oldalát is nézni kell: a visszavásárlás mennyiben ellensúlyozza az új tokenek kibocsátását. A NEAR saját bevételi felülete ezért a bevételt a kibocsátással is összeveti.
A semleges forgatókönyv az, hogy az Intents használata nő, de a partnereknek kifizetett rész és a tokenkibocsátás miatt a tokenre jutó gazdasági hatás mérsékelt marad. Kedvezőbb lenne, ha a nettó bevétel tartósan, a kibocsátásnál gyorsabban emelkedne. Kedvezőtlen esetben a forgalom gyengülése vagy a verseny erősödése visszafoghatja a visszavásárlásokat.
Hyperliquid: mit ér a díjakból finanszírozott visszavásárlás?
A Hyperliquid blokkláncon működő kereskedési infrastruktúra, amely elsősorban az örökös határidős ügyletekről ismert. Ezek lejárat nélküli származtatott szerződések: a kereskedő egy eszköz árfolyamváltozására vállal kitettséget, gyakran tőkeáttétellel. A tőkeáttétel a nyereséget és a veszteséget egyaránt felnagyíthatja; egy kedvezőtlen mozgás gyors kényszerlikvidáláshoz vezethet.
A Hyperliquid nem csak a saját maga által létrehozott piacokra épít. A HIP-3 keretében külső szereplők is indíthatnak örökös határidős piacokat, ha teljesítik a feltételeket, köztük az 500 000 HYPE token lekötését. A HIP-4 események kimeneteléhez kötött piacokat tett lehetővé; egy 2026 szeptemberében benyújtott amerikai tőzsdei dokumentum szerint ezek külső szereplők általi indítása augusztus végén nyílt meg. A lekötés átmenetileg csökkentheti a szabadon mozgó tokenek mennyiségét, de nem azonos a végleges megsemmisítésükkel.
A projekt egyik legfigyeltebb tulajdonsága az Assistance Fund működése. A hivatalos díjleírás szerint a rendszer kereskedési díjakat alakít HYPE-pé, és az alapban lévő tokeneket kivonja a kínálatból. A szeptemberi tőzsdei dokumentum 99 százalékos díjallokációt ír le az alap felé, ugyanakkor a díjak egy részénél a piacot indító szereplők is részesedhetnek. Ezért a „minden ügylet bevételének 99 százaléka visszavásárlás” leegyszerűsítő megfogalmazás.
Ugyanez a dokumentum szeptember 8-ára 47,1 millió HYPE token megvásárlását és a forgalomból való végleges kivonását közölte az Assistance Fundhoz kapcsolódóan. A szám a token kezdeti, egymilliárdos maximális mennyiségének mintegy 4,7 százaléka. Ez kézzelfoghatóbb kapcsolat a platform díjtermelése és a tokenkínálat között, mint egy jövőbeli visszavásárlás puszta ígérete.
Az összefüggésnek van másik oldala is. Ha csökken a kereskedési aktivitás vagy a beszedett díj, kevesebb forrás jut tokenvásárlásra. Emellett a később hozzáférhetővé váló, korábban lekötött tokenek növelhetik a piacon elérhető kínálatot. A 99 százalékos allokáció ezért nem árfolyamvédő garancia. A HYPE token tulajdonlása ráadásul nem részvénytulajdon a Hyperliquidben; a forrásszöveg végére illesztett részvényajánló reklámszöveg nem tartozik a token elemzéséhez.
Három lehetséges piaci forgatókönyv
Kedvező forgatókönyv: a Zcash biztonsági megoldása tartósan bizonyít, a védett tranzakciók tényleges használata nő; a NEAR ebből és más láncok közötti ügyletekből több nettó bevételt ér el; a Hyperliquid pedig jelentős kereskedési aktivitás mellett folytatja a díjakból finanszírozott HYPE-vásárlást. Ebben az esetben mindhárom projekt mögött erősödnének a használati adatok. Az árfolyam-emelkedés még ekkor sem biztos, mert számít, hogy a piac jelenleg mennyi növekedést áraz be.
Semleges forgatókönyv: a szolgáltatások működnek és fejlődnek, de a bevétel, a tokenkínálat és a verseny együttes hatása nem indokol tartósan magasabb értékeltséget. Ez különösen a NEAR-nál fontos, ahol a nagy váltási forgalomból csak egy rész marad nettó bevételként, és a Hyperliquidnél, ahol a visszavásárlásokat a hozzáférhetővé váló tokenekkel együtt érdemes vizsgálni.
Kockázati forgatókönyv: új biztonsági hiba, gyengülő likviditás, szigorodó hozzáférés, alacsonyabb kereskedési forgalom vagy általános piaci esés egyszerre érintheti a három eszközt. A likviditás azt jelenti, hogy egy eszközt mekkora mennyiségben lehet eladni vagy venni jelentős árfolyamhatás nélkül. Ennek romlása gyors mozgások idején különösen súlyos veszteséget okozhat.
A gyakorlati tanulság az, hogy a működő termék, a növekvő használat és a token jó hozama három külön állítás. A közösségi oldalakon terjedő sürgető üzenetek, hamis tárcaoldalak és „biztos hozamot” ígérő ajánlatok tovább növelik a kockázatot. Ismeretlen hivatkozás előtt ellenőrizni kell a webcímet, a tárcában jóváhagyott műveletet és azt is, hogy a hivatkozott bejelentés valóban a projekt hivatalos csatornáján jelent meg.
Gyakori kérdések
Miért adta el Arthur Hayes a három tokent, ha korábban dicsérte őket?
A HYPE és a NEAR eladását nyilvánosan főként makrogazdasági és piaci várakozásokkal indokolta. A ZEC kiszállásának idején a Zcash súlyos biztonsági hibája is ismertté vált. Az eladás ténye nem ad biztos választ arra, hogy a tokenek később hogyan teljesítenek.
Megszűnt a Zcash sérülékenysége?
A fejlesztők kijavították a hibát, majd az Ironwood frissítéssel új védett rendszert vezettek be, és korlátozták a régi Orchard rendszerből történő kiáramlást. A korábbi időszakban történt esetleges kihasználást a védett tranzakciók miatt nem lehet egyszerűen visszamenőleg bizonyítani vagy kizárni.
Minden Zcash-tranzakció privát?
Nem. A Zcash átlátható és védett tranzakciókat is támogat. A tényleges adatvédelem attól függ, melyiket használják, és mi történik az eszközzel a tranzakció előtt és után.
Miért nem emelkedik automatikusan a NEAR ára, ha több ZEC-et váltanak rajta keresztül?
Mert a teljes váltási forgalomnak csak egy része lesz protokollbevétel. A tokenre jutó hatást a partnerek részesedése, a visszavásárlás mértéke, az új tokenek kibocsátása és az általános piaci kereslet együtt alakítja.
A HYPE visszavásárlása garantálja az árfolyam emelkedését?
Nem. A vásárlás mértéke a díjbevételtől függ, miközben a piaci hangulat és a később hozzáférhetővé váló tokenek kínálata is változik.
Részvényt vásárol, aki HYPE tokent tart?
Nem. A HYPE a Hyperliquid ökoszisztémájának tokenje; birtoklása önmagában nem jelent vállalati részvénytulajdont.
Jogi nyilatkozat: Ez az anyag kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célú, nem minősül befektetési vagy pénzügyi tanácsadásnak. A kriptovaluták magas kockázatú, volatilis eszközök lehetnek.
