Komoly akadályok tornyosulnak az Egyesült Államok egyik legfontosabb kriptopiaci törvényjavaslata előtt. A TD Cowen friss elemzése szerint mindössze 25% az esélye annak, hogy a CLARITY Act még ősszel törvénnyé váljon. Miközben szeptember közepén kulcsfontosságú szenátusi szavazás jöhet, a demokraták és a republikánusok továbbra sem jutottak dűlőre többek között az etikai szabályokról, a pénzmosás elleni követelményekről és a stabilcoinok után fizethető hozamokról. A következő hetek így döntőek lehetnek az amerikai kriptoszabályozás szempontjából.
Már csak 25% esélyt kap a CLARITY Act
Egyre bizonytalanabbá válik az amerikai kriptopiac szabályozásának egyik legfontosabb törvényjavaslata, a CLARITY Act sorsa.
A TD Cowen augusztus 10-én közzétett elemzése szerint mindössze 25% az esély arra, hogy a jogszabály még az idei ősszel törvénnyé váljon. Ez egyben azt jelenti, hogy az elemzőház 75%-os valószínűséget rendel ahhoz a forgatókönyvhöz, amelyben a törvényjavaslat nem jut át időben a politikai akadályokon.
Jaret Seiberg elemző értékelése mindössze két nappal azután érkezett, hogy John Thune, a szenátusi republikánus többség vezetője eljárási indítványt nyújtott be a jogszabály előremozdítására.
A törvény tehát korántsem halott, a politikai út azonban egyre szűkebbnek tűnik.
Ez azért különösen fontos a kriptoszektor számára, mert a CLARITY Act az egyik legnagyobb szabályozási bizonytalanságot rendezné az Egyesült Államokban: egyértelműbb határvonalat húzna a SEC és a CFTC hatásköre között.
Mit változtatna meg a CLARITY Act?
A törvényjavaslat egyik központi célja annak meghatározása, hogy az egyes kriptoeszközöket melyik szövetségi hatóságnak kell felügyelnie.
A tervezet alapján a digitális árupiacnak minősülő eszközök felügyelete az árupiaci határidős ügyletekért felelős CFTC, vagyis a Commodity Futures Trading Commission hatáskörébe kerülne.
Azok a digitális eszközök viszont, amelyek befektetési szerződésnek minősülnek, továbbra is az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, az SEC szabályozási körében maradnának.
Ez első pillantásra technikai kérdésnek tűnhet, valójában azonban az amerikai kriptoipar egyik legfontosabb problémájáról van szó.
A piaci szereplők évek óta kifogásolják, hogy sok esetben nem egyértelmű, mikor kezelhető egy kriptovaluta árupiaci termékként, és mikor tekinthető értékpapír-jellegű befektetésnek.
Egy világosabb jogi keretrendszer ezért a kriptotőzsdéktől a tokenkibocsátókon át az intézményi befektetőkig szinte az egész iparágra hatással lehetne.
A bizottsági siker még nem garantálja a törvény elfogadását
A CLARITY Act korábban már fontos politikai akadályt vett sikerrel.
A törvényjavaslat májusban 15–9 arányban átment a Szenátus bankügyi bizottságán, ami azt mutatta, hogy bizonyos kérdésekben kétpárti támogatást is képes összegyűjteni.
Ez azonban még messze nem jelenti azt, hogy a végleges jogszabályhoz is rendelkezésre áll a szükséges politikai többség.
A következő fontos állomás a tervek szerint szeptember 15-én, keleti parti idő szerint 14:15-kor esedékes cloture-szavazás lehet.
A cloture olyan szenátusi eljárás, amelynek segítségével korlátozható a vita, és közelebb kerülhet egy jogszabály a végső szavazáshoz. A procedurális lépéshez azonban a republikánusok önmagukban nem rendelkeznek elegendő szavazattal.
A republikánusok 53 szenátusi hellyel rendelkeznek, így legalább hét demokrata vagy független szenátor támogatására lenne szükségük ahhoz, hogy a folyamat továbbhaladjon.
Ez teszi különösen fontossá a következő hetek háttértárgyalásait.
Három forgatókönyv temetheti maga alá a törvényt
A TD Cowen három olyan fő forgatókönyvet azonosított, amelyben a CLARITY Act elbukhat.
Az első változat szerint a Szenátus szeptemberben még sikeresen elfogadja a kezdeti eljárási indítványt, ezt követően azonban összeomlanak az egyeztetések az etikai és pénzmosás elleni szabályokról.
Ebben az esetben a demokraták a későbbi, végleges szavazást blokkolhatják.
Ez különösen veszélyes forgatókönyv, mert kívülről úgy tűnhetne, hogy a törvény előrehalad, miközben a háttérben valójában egyre kisebb lenne az esély a kompromisszumra.
A második lehetőség ennél is egyszerűbb: a Szenátus végül egyáltalán nem tartja meg a szükséges szavazást.
A republikánus vezetés ugyanis el akarhatja kerülni azt a politikai konfliktust, amely Donald Trump kriptovaluta-érdekeltségeivel kapcsolatos kérdések körül alakulhatna ki.
Jöhet a „zombiállapot” is
A harmadik forgatókönyv talán a legérdekesebb.
Ebben az esetben a kezdeti szavazás ugyan sikeresen lezajlana, utána viszont semmi sem történne.
Nem következne érdemi vita, nem kerülnének napirendre módosító indítványok, és újabb szavazást sem tartanának.
Egy kriptoipari vezető ezt a helyzetet találóan a törvény „walking dead”, vagyis élőhalott állapotának nevezte.
A jogszabály technikailag életben maradna, politikailag azonban gyakorlatilag befagyna.
Az ilyen helyzet különösen kellemetlen lenne a kriptoipar számára, mert nemcsak a törvény elfogadását késleltetné, hanem meghosszabbítaná azt a szabályozási bizonytalanságot is, amelynek lezárására maga a CLARITY Act született.
Az etikai szabályokon mehet el minden
A szenátorok hónapok óta vitatkoznak arról, milyen etikai követelményeket kellene beépíteni a törvénybe.
A kérdés különösen érzékeny azoknak a politikusoknak a kriptoérdekeltségei miatt, akik közvetlenül vagy közvetve pénzügyi kapcsolatban állhatnak a szektorral.
A politikai vita egyik legfontosabb kérdése ezért már nem pusztán az, hogyan kell szabályozni a digitális eszközöket, hanem az is, milyen korlátozások vonatkozzanak a törvényhozókra és más magas rangú kormányzati szereplőkre.
Cynthia Lummis szenátor július 22-én frissített törvényszöveget tett közzé, amely két szenátusi bizottság munkáját egyesítette.
Ez azonban nem tudta teljesen feloldani a pártok közötti nézetkülönbségeket.
A TD Cowen szerint az egyik legvalószínűbb út a törvény elfogadásához az lehetne, ha a demokraták lehetőséget kapnának saját etikai módosító javaslatukról szavazni.
Érdekes módon még az sem feltétlenül akadályozná a végső kompromisszumot, ha ezt a módosítást leszavaznák.
Egyes demokraták ugyanis ezt követően is támogathatnák a teljes törvénycsomagot, amennyiben legalább lehetőséget kaptak arra, hogy etikai követeléseikről hivatalosan is szavazás történjen.
A pénzmosás elleni szabályok is megosztják a Szenátust
Az etikai kérdések mellett az AML, vagyis pénzmosás elleni követelmények jelentik a másik komoly konfliktusforrást.
A kriptovaluták szabályozásának egyik visszatérő kérdése, hogy milyen kötelezettségeket kell előírni a különböző szolgáltatók számára az ügyfélazonosítás, a tranzakciók ellenőrzése és a tiltott pénzmozgások megakadályozása érdekében.
A szigorúbb szabályok támogatói szerint a kriptopiac szélesebb intézményi elfogadottságához elengedhetetlenek az erős pénzmosás elleni garanciák.
A kriptoszektor egyes szereplői ugyanakkor attól tartanak, hogy túl széles vagy nehezen teljesíthető kötelezettségek ellehetetleníthetik a decentralizált alkalmazások és protokollok egy részét.
Az eltérő álláspontok miatt az AML-szabályok még mindig nem tekinthetők lezárt kérdésnek.
A stabilcoin hozam is politikai ütközőpont lett
A vitában egy különösen érdekes kriptopiaci kérdés is előkerült: fizethetnek-e a vállalatok hozamot a stabilcoinok birtokosainak?
A stabilcoinok olyan digitális eszközök, amelyek árfolyamát jellemzően valamilyen hagyományos pénznemhez – leggyakrabban az amerikai dollárhoz – kötik.
Az elmúlt időszakban egyre fontosabb üzleti kérdéssé vált, hogy a kibocsátók vagy kapcsolódó szolgáltatók fizethetnek-e kamathoz vagy hozamhoz hasonló juttatást azoknak, akik stabilcoint tartanak.
A vita jóval túlmutat egy technikai részleten.
Ha a stabilcoinok után vonzó hozamot lehet fizetni, azok sokkal közvetlenebb versenyt jelenthetnek a hagyományos bankbetéteknek és más alacsony kockázatú pénzügyi termékeknek.
Ha viszont a szabályozók korlátozzák vagy megtiltják ezt a lehetőséget, az alapjaiban határozhatja meg az amerikai stabilcoinpiac jövőbeli üzleti modelljét.
Nem meglepő tehát, hogy ez a kérdés is az egyik legfontosabb alkupozícióvá vált.
A fogadási piacok még pesszimistábbak
Nemcsak a TD Cowen látja gyengének a CLARITY Act rövid távú esélyeit.
A predikciós és fogadási piacokon kereskedők is egyre kevésbé bíznak abban, hogy a jogszabály időben célba ér.
Az augusztus 9-i állapot szerint a piaci szereplők mindössze 21%-os valószínűséget adtak annak, hogy a törvény 2026-ban életbe lép.
Ez még a TD Cowen 25%-os becslésénél is pesszimistább kép.
Az ilyen piacok természetesen nem garantálják egy politikai esemény kimenetelét, azonban hasznos képet adhatnak arról, hogyan árazza a piac a rendelkezésre álló információkat.
A 20% körüli esély mindenesetre azt mutatja, hogy jelenleg kevesen számítanak könnyű szenátusi menetelésre.
Trump és a demokraták közötti alku is megfordíthatná a helyzetet
A TD Cowen egy másik, kevésbé valószínű lehetőséget is felvázolt.
Eszerint Donald Trump közvetlenül köthetne kompromisszumot a demokratákkal az etikai szabályokról.
Egy ilyen megállapodás elméletileg elegendő további szavazatot szabadíthatna fel ahhoz, hogy lezárják a szenátusi vitát, és a törvény továbbléphessen.
Az elemző azonban ezt kevésbé valószínű forgatókönyvnek tartja.
A politikai matematika ettől függetlenül világos: a republikánusok 53 mandátuma nem elegendő, tehát valamilyen formában kétpárti kompromisszum nélkül rendkívül nehéz lenne átvinni a jogszabályt.
Ez teszi különösen érdekes kérdéssé, hogy a következő hetekben sikerül-e elfogadható közös nevezőt találni az etikai, AML- és stabilcoin-szabályok ügyében.
A Fehér Ház egyelőre nem engedi el a CLARITY Actet
A gyenge esélyek ellenére a Fehér Ház továbbra is kitart a törvényjavaslat mellett.
Patrick Witt, Donald Trump egyik vezető kriptopolitikai tanácsadója szerint az adminisztráció szeptemberig folytatni kívánja az egyeztetéseket a demokratákkal.
Witt jelezte, hogy a tárgyalások egészen a szeptemberi szavazásig tarthatnak.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a Fehér Ház nem várhat a végtelenségig.
A törvényhozók szeptember 14-én térnek vissza Washingtonba, vagyis a következő kulcsfontosságú szavazás előtt rendkívül szűk időablak maradhat az utolsó kompromisszumok kialakítására.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a CLARITY Act sorsa néhány hét alatt eldőlhet.
Miért ennyire fontos a CLARITY Act a kriptopiacnak?
A törvény körüli politikai harc jelentősége messze túlmutat Washingtonon.
A CLARITY Act az amerikai kriptopiac egyik alapvető problémájára próbál választ adni: milyen szabályok alapján működhetnek hosszú távon a digitális eszközökkel foglalkozó vállalatok az Egyesült Államokban?
Egy világosabb szabályozási rendszer nagyobb jogbiztonságot teremthetne a kriptotőzsdéknek, tokenkibocsátóknak, fintechvállalatoknak és intézményi befektetőknek.
A bizonytalanság fennmaradása ezzel szemben visszafoghatja az új befektetéseket és termékbevezetéseket.
Különösen komoly kérdés a SEC és a CFTC közötti hatáskörök rendezése. A kriptoipar szempontjából ugyanis meghatározó, hogy egy adott digitális eszközt értékpapírnak, digitális árupiaci terméknek vagy más kategóriának tekintenek.
Egy ilyen döntés meghatározhatja a kibocsátás, a kereskedés és az adott szolgáltatás teljes jogi környezetét.
Szeptember döntő hónap lehet az amerikai kriptoszabályozásban
A CLARITY Act jelenleg érdekes kettősséget mutat.
Egyrészt a törvényjavaslat eljutott odáig, hogy komoly szenátusi folyamat indulhat körülötte, és a Fehér Ház továbbra is politikai prioritásként kezeli.
Másrészt viszont a TD Cowen mindössze 25%-os esélyt lát az őszi elfogadásra, miközben a predikciós piacok még ennél is pesszimistábbak.
A döntés kulcsa valószínűleg nem magának a kriptopiaci struktúrának a szabályozásában lesz.
A legnehezebb kérdéseket az etikai korlátozások, a pénzmosás elleni követelmények és a stabilcoinok után fizethető hozamok jelentik.
Ha ezeken sikerül kompromisszumot kötni, a törvény még visszatérhet az esélyesek közé.
Ha azonban az egyeztetések szeptemberben összeomlanak, könnyen bekövetkezhet az a bizonyos „élőhalott” forgatókönyv: a CLARITY Act formálisan életben marad, de politikailag hónapokra megreked.
A kriptopiac számára ezért szeptemberben nemcsak a bitcoin vagy az altcoinok árfolyamát lesz érdemes figyelni. Washingtonból is érkezhet olyan döntés, amely évekre meghatározhatja az amerikai digitáliseszköz-piac működését.
