A Bitcoin egyik legvitatottabb idei protokolljavaslata, a BIP-110 a hétvégén tényleges láncszétváláshoz vezetett, ám az új ág szinte azonnal elveszítette a lendületét. A BIP-110 szabályait kikényszerítő kisebbségi lánc mindössze két blokkot tudott létrehozni, majd a 961 633-as blokknál elakadt, miközben a domináns Bitcoin-lánc tovább működött a megszokott tempóban.
Az eset azért különösen fontos, mert jóval többről szól annál, hogy sikerült-e kiszorítani a képeket, szövegeket és egyéb nem pénzügyi adatokat a Bitcoin blokkláncáról. A történet egyszerre mutatja meg, hogyan működik a Bitcoin decentralizált konszenzusa, milyen szerepe van a bányászoknak és a node-üzemeltetőknek, valamint milyen technikai és gazdasági következményekkel járhat egy olyan protokollváltoztatás, amely mögött nincs széles körű támogatás.
Mi történt? Két blokk után elakadt a BIP-110 lánca
A fordulópont a Bitcoin 961 632-es blokkjánál, 2026. augusztus 8-án következett be. Ettől a blokkmagasságtól kezdve a BIP-110 szoftvert futtató node-ok érvénytelennek tekintettek minden olyan blokkot, amely nem jelezte a javaslat támogatását a blokk fejlécének meghatározott bitjén. A hagyományos Bitcoin-node-ok ilyen követelményt nem alkalmaztak.
Amikor az AntPool egy nem jelző blokkot bányászott, a Bitcoin domináns hálózata elfogadta azt, a BIP-110 szabályait követő node-ok viszont elutasították. Ezzel ténylegesen két külön lánctörténet jött létre.
A BIP-110 ágon a Roughnecks néven működő bányász az OCEAN DATUM rendszerén keresztül létrehozta a 961 632-es alternatív blokkot, majd a 961 633-ast is. Ezután azonban nem érkezett harmadik blokk. Az OCEAN adatai is megerősítik, hogy a 961 633-as blokkot a Roughnecks bányászta 127,48 billiós nehézség mellett.
A 2026. augusztus 9-én elérhető frissebb monitoradatok szerint a kisebbségi lánc még mindig a 961 633-as blokknál állt, miközben a domináns Bitcoin-lánc már 961 744-ig jutott, vagyis 111 blokkos előnyt épített ki. A két blokkot létrehozó Roughnecks később a bányászati tevékenység felfüggesztéséről is beszámolt.
Fontos ugyanakkor pontosan fogalmazni: a BIP-110 lánc technikailag nem „halt meg”. Ha jelentős új bányászati kapacitás, vagyis hashrate érkezne rá, ismét blokkokat tudna termelni. A hashrate a Bitcoin hálózatára irányított számítási teljesítményt jelenti. Minél nagyobb hashrate dolgozik egy láncon, annál gyakrabban találhatnak rajta érvényes blokkokat.
A jelenlegi helyzet azonban azt mutatja, hogy a BIP-110 ág mögött nagyon kevés tényleges bányászati erő maradt.
Egyszerűen: miért állt le két blokk után a BIP-110 fork?
A legegyszerűbben úgy képzeld el, hogy a Bitcoin egy autópálya, ahol mindenki ugyanazokat a közlekedési szabályokat követi. A BIP-110 támogatói azt mondták: „Mostantól bizonyos rakományokat – például képeket és egyéb nem pénzügyi adatokat – ne engedjünk fel az útra.” A többség viszont nem fogadta el ezt az új szabályt, ezért a kisebbség gyakorlatilag épített magának egy külön autópályát.
A gond az volt, hogy erre az új autópályára szinte senki nem ment át. A Bitcoin bányászati nehézsége továbbra is akkora maradt, mintha ugyanannyi bányász dolgozna rajta, mint korábban, közben viszont csak egy apró töredékük maradt. Olyan, mintha egy 100 emberre méretezett nehéz feladatot hirtelen csak 2 ember próbálna elvégezni, de a követelményeket nem könnyítenék hozzá. Ezért sikerült két blokkot kibányászniuk, utána pedig a lánc gyakorlatilag leállt.
Vagyis röviden: nem elsősorban a technológia romlott el, hanem nem volt mögötte elég bányász és támogatás ahhoz, hogy az új Bitcoin-ág normális sebességgel működjön.
Mi a BIP-110, és mit akart megváltoztatni a Bitcoinon?
A BIP a Bitcoin Improvement Proposal, vagyis Bitcoin-fejlesztési javaslat rövidítése. Ezek a dokumentumok írják le a Bitcoin protokolljának, szabványainak vagy működési folyamatainak lehetséges módosításait.
A hivatalosan „Reduced Data Temporary Softfork” névre keresztelt BIP-110 szerzője Dathon Ohm. A javaslat célja egy hozzávetőleg egyéves, ideiglenes soft fork, vagyis a jelenlegi konszenzusszabályok szigorítása lett volna. A soft fork során bizonyos, korábban érvényesnek számító tranzakciók vagy blokkok érvénytelenné válhatnak az új szabályokat követő node-ok számára.
A BIP-110 elsősorban azt próbálja korlátozni, hogy nagyobb mennyiségű tetszőleges adatot lehessen Bitcoin-tranzakciókba illeszteni. A hivatalos specifikáció többek között 83 bájtos korlátot vezetne be az OP_RETURN kimenetekre, 256 bájtban maximalizálna bizonyos adatmezőket és witness-elemeket, valamint a Taproot egyes lehetőségeit is korlátozná.
A vita hátterében részben a Bitcoin Ordinals áll. Az Ordinals protokoll 2023-tól népszerűvé tette képek, szövegek és más digitális tartalmak Bitcoin-tranzakciókhoz kapcsolását. Az ilyen „inscriptionök” támogatói szerint a felhasználók szabadon vásárolhatnak blokkterületet, és ha megfizetik az érte járó tranzakciós díjat, legitim módon használják a hálózatot.
A BIP-110 támogatói ezzel szemben úgy vélik, hogy a Bitcoin elsődleges feladata a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása, nem pedig tetszőleges adatok hosszú távú tárolása. Érvelésük szerint az adatbeágyazás növeli a node-ok számára szükséges tárhelyet és erőforrásokat, miközben az adat felvételéért járó díjat csak a blokkot létrehozó bányász kapja meg. A későbbi tárolás költségét viszont a hálózat összes teljes node-ja viseli. A BIP hivatalos indoklása kifejezetten erre az ösztönzési problémára hivatkozik.
A kritikusok szerint azonban ezt nem konszenzusszinten kell megoldani. Maga a BIP-110 dokumentációja is elismeri, hogy a „spam” teljes megszüntetése lehetetlen, és általában a node-ok helyi policy, vagyis tranzakciótovábbítási szabályai alkalmasabbak a probléma kezelésére.
Miért szakadt ketté a Bitcoin, ha a BIP-110 soft fork?
Elsőre ellentmondásnak tűnhet, hogy egy soft fork láncszétváláshoz vezetett. A magyarázat a Bitcoin konszenzusmechanizmusában rejlik.
A BIP-110 szigorúbb szabályokat vezet be. Egy frissített node olyan blokkot is elutasíthat, amelyet egy régi szabályokat követő Bitcoin-node még teljesen érvényesnek tart.
Ha elegendő bányász és gazdasági szereplő követi az új szabályokat, a hálózat jellemzően egyetlen láncon maradhat. Ha azonban csak egy kisebbség alkalmazza a szigorúbb követelményeket, miközben a bányászok többsége továbbra is a régi szabályok szerint hoz létre blokkokat, a szigorúbb node-ok elszakadhatnak a domináns lánctól.
Pontosan ez történt most.
A BIP-110 önkéntes aktivációjához egy 2016 blokkból álló nehézségi periódusban legalább 1109 jelző blokkra, vagyis 55%-os támogatásra lett volna szükség. A döntő periódusban azonban mindössze 51 blokk jelezte a javaslatot. Ez 2,53%-os arány.
A BIP-110 ennek ellenére egy UASF, azaz User-Activated Soft Fork jellegű aktivációs mechanizmust is tartalmaz. Ennek lényege, hogy a frissített node-ok egy előre meghatározott blokkmagasságtól akkor is elkezdik kikényszeríteni az új szabályokat, ha a bányászok többsége nem állt át.
Hasonló logika jelent meg a 2017-es SegWit-vita idején is, ezért a BIP-110 támogatói történelmi precedensként gyakran hivatkoztak arra az időszakra. A két helyzet azonban nem azonos: ezúttal a kötelező jelzés kezdetekor a bányászati támogatottság rendkívül alacsony volt.
A bányászati nehézség csapdája: ezért állt meg a fork
A BIP-110 kisebbségi láncának legsúlyosabb problémája nem egyszerűen az, hogy kevés bányász támogatja. A gondot az okozza, hogy a lánc a Bitcoin eredeti bányászati nehézségét örökölte.
A Bitcoin Proof-of-Work rendszerében a bányászok számítási versenyben keresnek olyan blokkhash-t, amely megfelel a hálózat aktuális nehézségi feltételének. A protokoll nagyjából 2016 blokkonként, normál esetben körülbelül kéthetente módosítja ezt a nehézséget annak érdekében, hogy az átlagos blokkidő hozzávetőleg tíz perc maradjon.
Ha a hashrate hirtelen eltűnik, a nehézség nem alkalmazkodik azonnal.
Ez történt a BIP-110 fork esetében is. Az új láncnak ugyanazt a nehézséget kellett teljesítenie, mint a több nagyságrenddel nagyobb bányászati kapacitással működő domináns Bitcoin-hálózatnak.
A 2,53%-os korábbi jelzési arány ráadásul nem azonos a fork tényleges hashrate-részesedésével. Ha pusztán szemléltetésképpen azt feltételeznénk, hogy a hálózati hashrate 2,53%-a marad a kisebbségi láncon, az átlagos blokkidő nem tíz perc, hanem körülbelül 395 perc, azaz 6,6 óra lenne. Egy teljes, 2016 blokkból álló nehézségi periódus ebben az elméleti esetben több mint 550 napig tarthatna.
A valós helyzet ennél is rosszabb lehet, ha a tényleges hashrate 2,53% alatt marad. Ez egyben azt is megmagyarázza, miért kell óvatosan kezelni a fork következő nehézségig hátralévő idejére vonatkozó 350 napos, többéves vagy akár évtizedes becsléseket: ezek szinte teljes egészében attól függnek, mennyi bányászati kapacitás marad vagy érkezik a láncra.
A lényeg nem egy konkrét napokban számolt előrejelzés, hanem az, hogy új hashrate nélkül a fork saját nehézségi mechanizmusa csapdába ejti a láncot.
Spam vagy cenzúra? Valójában erről szól a BIP-110 vita
A technikai részletek mögött alapvető filozófiai nézetkülönbség húzódik meg arról, hogyan kell működnie a Bitcoinnak.
A BIP-110 támogatói szerint a blokkterület korlátozott erőforrás, amelyet elsősorban a Bitcoin monetáris funkciójára kellene fenntartani. Úgy vélik, hogy a nagy mennyiségű tetszőleges adat tartós tárolása növeli a teljes node-ok működtetésének költségeit, ami hosszabb távon a decentralizáció gyengüléséhez vezethet. A hivatalos javaslat ezért az adatmezők korlátozását egyéves átmeneti intézkedésként kezelné.
A másik oldal szerint viszont a Bitcoin egyik legfontosabb tulajdonsága a cenzúrarezisztencia. Ha egy tranzakció a konszenzusszabályok szerint érvényes, és a felhasználó hajlandó versenyképes díjat fizetni érte, akkor a kritikusok szerint veszélyes precedenst jelentene annak protokollszintű eldöntése, hogy egy adott felhasználási mód „hasznos” vagy „spam”.
Michael Saylor is ebben látta a BIP-110 egyik fő kockázatát: szerinte egy blokkterület-felhasználásról szóló vita konszenzusszintű szabálymódosítássá alakítása olyan precedenst teremthet, amely túlmutat magán az Ordinals problémán.
A fork eredménye ugyanakkor nem bizonyítja, hogy az adatbeágyazással kapcsolatos problémák ne lennének valósak. Azt bizonyítja, hogy a BIP-110 konkrét aktivációs stratégiája eddig nem tudott elegendő bányászati támogatást maga mögé állítani.
Ez fontos különbség. A protokollfejlesztésben egy problémára adott javaslat elutasítása nem feltétlenül jelenti magának a problémának az elutasítását.
Replay attack: a BIP-110 fork legfontosabb felhasználói kockázata
A láncszétválás egyik kevésbé látványos, de közvetlenül a Bitcoin-tulajdonosokat érintő következménye a replay attack, vagyis tranzakció-visszajátszási támadás lehetősége.
Egy láncszétválás pillanatában ugyanazok a korábbi érmék mindkét lánc történetében szerepelnek. Ha valakinek például a fork előtt 1 BTC-je volt, a privát kulcsa elméletileg mindkét láncon rendelkezik a megfelelő kimenet felett.
A probléma akkor jelentkezik, ha a két hálózat ugyanazt a tranzakcióformátumot fogadja el.
Tegyük fel, hogy valaki megpróbálja eladni a BIP-110 kisebbségi láncán létrejött „fork coinját”. Ha az ehhez aláírt tranzakció a domináns Bitcoin-hálózaton is érvényes, egy harmadik fél ugyanazt a tranzakciót továbbíthatja a Bitcoin fő láncára. Így az eladó nemcsak a fork coinokat, hanem a megfelelő valódi BTC-t is elküldheti.
A BIP-110 jelenlegi konstrukciója nem biztosít automatikus láncszétválasztást minden ilyen tranzakció számára, ezért a fejlesztők már a fork előtt figyelmeztettek a replay kockázatára.
Ez jelenleg főként elméleti és technikai veszély, mert a kétblokkos kisebbségi lánc körül nem alakult ki érdemi likvid piac. A kockázat azonban akkor válhatna gyakorlativá, ha valamilyen tőzsde, OTC-kereskedő vagy más szereplő elkezdené értékkel bíró külön eszközként kezelni a BIP-110 lánc coinjait.
Mit jelent a BIP-110 kudarca a Bitcoin és a BTC árfolyama szempontjából?
A legfontosabb rövid távú következtetés az, hogy a domináns Bitcoin-hálózat működését a láncszétválás eddig érdemben nem zavarta meg. A fő lánc továbbra is normál ütemben termeli a blokkokat, és a bányászati kapacitás döntő része ezen a hálózaton maradt.
A BTC árfolyama sem mutatott pánikszerű reakciót. 2026. augusztus 10-én reggel a bitcoin körülbelül 65 023 dolláron kereskedett; az adott kereskedési időszakban 64 734 és 65 348 dollár között mozgott, és mintegy 0,4%-kal állt az előző zárószint felett.
Ebből azonban nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a protokollvitáknak nincs árfolyamkockázata. Egy valóban versenyképes, jelentős hashrate-tel, tőzsdei támogatással és gazdasági szereplőkkel rendelkező tartós láncszétválás sokkal komolyabb bizonytalanságot teremtene a Bitcoin piacán.
A jelenlegi BIP-110 fork esetében három fő forgatókönyv látható.
A legvalószínűbb semleges forgatókönyv az, hogy a kisebbségi lánc hashrate hiányában gyakorlatilag inaktív marad, miközben a normál Bitcoin-lánc változatlanul tovább működik. Ebben az esetben a BIP-110 története elsősorban protokollpolitikai tanulságként marad fenn.
Egy BIP-110 szempontjából kedvezőbb forgatókönyvhöz jelentős új bányászati teljesítménynek kellene a kisebbségi láncra érkeznie. Ez felgyorsíthatná a blokkok létrehozását, és életben tarthatná az aktivációs folyamatot. A jelenlegi adatok alapján erre egyelőre nincs széles körű bányászati támogatásra utaló jel.
A kockázati forgatókönyv pedig az lenne, ha a vita új protokollkezdeményezésekhez, más Proof-of-Work algoritmus használatához vagy egy tartósan különálló hálózat létrejöttéhez vezetne. Ilyen irányú kísérleti kód létezéséről már jelentek meg információk, de nincs rögzített aktivációs dátum, ezért ezt jelenleg nem szabad bejelentett Bitcoin-frissítésként kezelni.
A BIP-110 legfontosabb tanulsága így talán nem is technikai, hanem gazdasági. A Bitcoinban nincs központi testület, amely egyszerűen eldönthetné, melyik fejlesztési javaslat lesz kötelező. A fejlesztők kódot írhatnak, a node-üzemeltetők szabályokat választhatnak, a bányászok hashrate-tel támogathatnak egy láncot, a tőzsdék és felhasználók pedig eldönthetik, melyik hálózatot tekintik gazdaságilag relevánsnak.
A BIP-110 esetében ez a koordináció egyelőre rendkívül egyoldalú eredményt hozott: a Bitcoin domináns lánca folytatta működését, míg az alternatív ág két blokk után gyakorlatilag megállt.
Gyakori kérdések
Mi az a BIP-110?
A BIP-110 egy ideiglenes Bitcoin soft fork javaslat, amely korlátozná bizonyos nagy adatmezők használatát a tranzakciókban. Célja elsősorban a nem pénzügyi adatok, például egyes Ordinals-tartalmak blokkláncon történő tárolásának visszaszorítása.
Megszűnt a BIP-110 fork?
Nem technikai értelemben. A lánc új bányászati kapacitás érkezése esetén folytatódhatna, de az ellenőrzött adatok szerint mindössze két blokkot termelt, majd a 961 633-as blokknál elakadt.
A BIP-110 megváltoztatta a normál Bitcoint?
Nem. A domináns Bitcoin-lánc node-jainak és bányászainak túlnyomó része nem érvényesíti a BIP-110 szabályait, ezért a fő hálózat továbbra is a meglévő konszenzusszabályok alapján működik.
Miért olyan fontos a hashrate egy fork esetében?
A hashrate mutatja, mennyi számítási teljesítmény dolgozik egy Proof-of-Work hálózaton. Ha egy fork ugyanazt a magas bányászati nehézséget örökli, de csak töredéknyi hashrate marad rajta, a blokkok létrehozása rendkívül lelassulhat.
Veszélyben vannak a normál BTC-k a fork miatt?
A Bitcoin fő hálózatán tartott BTC önmagában nincs veszélyben a BIP-110 miatt. Replay-kockázat akkor jelentkezhet, ha valaki megfelelő technikai óvintézkedések nélkül próbálja mozgatni vagy értékesíteni ugyanazon, fork előtti coinok kisebbségi láncon lévő változatát.
Emelkedhet vagy eshet a Bitcoin árfolyama a BIP-110 miatt?
Ezt nem lehet biztosan előre jelezni. Eddig nem alakult ki jelentős piaci pánik, de egy komolyabb konszenzusvita vagy versenyképes láncszétválás növelhetné a bizonytalanságot és a volatilitást. A BTC árfolyamát emellett számos más tényező, például a makrogazdasági környezet, a befektetői kereslet és a piaci likviditás is befolyásolja.
Jogi nyilatkozat
Ez az anyag kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célokat szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi vagy kereskedési tanácsadásnak. A kriptovaluták magas kockázatú és jelentős árfolyam-ingadozásnak kitett eszközök lehetnek. Befektetési döntés előtt minden esetben érdemes saját kutatást végezni és szükség esetén független pénzügyi szakértő véleményét kérni.
